Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS GÁBOR (KDNP)
528 Előfordulhat az is, hogy a kiskorú tanuló - felbontva a tanulószerződést - munkahely helyett heteken át az utcán fog csavarogni, miközben a szülő azt hiszi, hogy gyermeke a szakmát tanulja, hiszen a tanul ószerződés felbontásáról nem lesz tudomása. S mindezek, kedves képviselőtársaim, törvényi segédlettel történhetnek majd meg. Tisztelt képviselőtársak! Mindezeket szíveskedjenek majd végiggondolni akkor, amikor módosító indítványaim szavazásánál megnyomják a gombot. Tisztelt Ház! Tisztelt képviselőtársak! Azt hiszem, hogyha figyelmesen végighallgatták módosító indítványaim indoklását, meggyőződhettek azok szakmai és pedagógiai szükségességéről. Annak érdekében, hogy olyan szakképzési törvény szülessék, amely minden szempontból megfelel egy korszerű piacgazdaság követelményeinek, ugyanakkor figyelembe veszi nemcsak a gazdaság, hanem a szakképzésben részt vevő fiatalok érdekeit is, kérem önöket, támogassák módosító indítványainkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most negyedórás szünet következik. Tehát 16 óra 15kor folytatjuk a plenáris ülést, ezzel a részletes vitával. (A szünet 15 óra 57 perctől 16 óra 18 percig tart. - Az elnöki széket Szabad György fogl alja el. - Jegyzők: Tóth Sándor, dr. Kóródi Mária.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Kovács Gábor a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Kovács Gábor (KDNP) KOVÁCS GÁBOR (KDNP) Tiszetelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szakképzésről szóló törvényjavaslat kialakítása során a Kereszténydemokrata Néppárt azt a célkitűzést kívánta megvalósítani, hogy minden állampolgár, aki teljesítette a közoktatásban tankötelezettségét, vagy elvégezte a középiskolát, szabad elhatározással választhasson szakmai pályát, ha a felsőoktatásban nem akar továbbtanulni. A pályaválasztáshoz a szakképzés minden életkorban adjon lehetőséget, esetleg ismételten is, az állam biztosítsa fiatal korban a z első szakképzettség ingyenes megszerzését. Mindez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szakképzési rendszer épüljön rá a befejezett közoktatásra, és ne egybeépítve, hanem szétválasztva kerüljön kialakításra. Ezeket a célkitűzéseket a szakképzési törvényjav aslat vagy helyesebben, pontosabban a közoktatási törvényjavaslat és ezt kiegészítve a szakképzési törvényjavaslat teljesíti. Mód és lehetőség nyílik arra, hogy megszűnjön a szakképzés jelenlegi rendszerében a felesleges képzés, az egyre növekvő számú, töb b tízezres nagyságrendű fiatal munaknélküli kibocsátása az iskolákból, és biztosítható legyen a rugalmas, célirányos és jobb szakmai felkészültség megvalósítása. A változások legfontosabb feltétele, hogy a munkáltatók, a munkahelyek nagyobb beleszólást kap janak a szakképzés szakmai irányításába. Ennek egyik megoldási formája, hogy a tanuló ellenőrzötten szerződést köt azzal a munkáltatóval, amely a gyakorlati oktatást biztosítja. Így lehetőség nyílik arra, hogy a jelenleg semmiféle jogosultsággal sem rendel kező, eléggé kiszolgáltatott tanuló egy kétoldalú szerződés egyik partnere legyen, akinek a törvényjavaslat a nagyobb lehetőséget biztosítja. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatban rögzített tanulószerződések rendszerét, annál i s inkább, mivel ez egyúttal azt is biztosítja, hogy a szakképesítést szerzett tanulónak munkahelye is legyen. Módosító javaslataim tulajdonképpen ezeket az előnyös vonásokat kívánták megerősíteni, a szakképzés új rendszerét világosabbá tenni. Noha ezeknek a javaslatoknak a lényeges vonásai a törvényjavaslat szövegezésben megjelennek, a közérthetőség szempontjából indokolt a bővítés,
