Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)
522 A bizottság támogatta, az előterjesztő nem. Az volt a benyomásom, hogy presztízsszempontok miatt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mát yás) : Köszönöm. Megadom a szót Jakab Róbertné képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Jakab Róbertné (MSZP) JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abból a 140 módosító indítványból, amire Jánosi György képviselőtá rsam utalt, amit frakciónk nyújtott be a közoktatásról szóló törvényjavaslathoz, néhányat igen részletesen és igen pontos megvilágításban hallottak már a részletes vitában képviselőtársaimtól. Én csupán kettőre szeretném szíves figyelmüket felhívni. Arra a kettőre, amelyet - szintén az oktatási bizottság elnökének címezve mondom, - nem vagyok hajlandó visszavonni, és kérem majd a kettőről a Parlament állásfoglalását. Ez a kettő pedig a 17., illetve a 18. § (1) illetve (2) bekezdése. Akik foglalkoztak a törv énnyel, tudják, hogy a 17. § és a 18. § is az alkalmazási feltételekről szól, mármint a pedagógusok alkalmazási feltételeiről, illetve az oktatásinevelési intézmények igazgatóinak, vezetőinek alkalmazási feltételeiről. Nos, a 17. § (1) bekezdésének felsor olásából teljesen hiányzik a nemzetiségi iskolákban, kisebbségi iskolákban oktatók alkalmazási feltételeinek a felsorolása. Hiába próbáltam módosító indítványt beterjeszteni, az oktatási bizottságban, illetve a többi bizottságban nem volt befogadókészség. Ebből kivétel talán az emberi jogi bizottság, ha emlékezetem nem csal. A második módosító indítvány - ami talán még ennél is fontosabb : a vezetői alkalmasság, illetve alkalmazási feltételeknél mi szerepel, illetve mi nem szerepel a törvényben. Nos, a 18. § (2) bekezdéséről beszélek, amiről Fazekas Zoltán SZDSZes képviselőtársam is nyújtott be módosító indítványt, illetve ő is próbálta indokolni itt a részletes vitában. Szeretném ezt egy picikét megvilágítani. (15.30) Olyan érzésem volt ugyanis, hogy Faze kas Zoltán képviselőtársam is - remélve a jószándékát - félreértette. Ebben a (2) bekezdésben, idézem: "… olyan iskolákról van szó, amelyekben kizárólag, illetve a tanulók több mint a fele nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven tanul." Tehát szó sincs oly an iskolákról, amit Fazekas Zoltán képviselőtársam példaként említett, ahol 8 osztály magyarul tanuló és egy osztály kisebbségi nyelven tanuló gyermekről van szó. Kizárólag olyan iskolák vezetőinek kinevezéséről, alkalmaztatásáról intézkedik vagy rendelkez ik a törvényjavaslat, ahol kizárólag ilyen gyermekek tanulnak. Most elnézést képviselőtársaim, itt nem tudom - megállok egy pillanatra , hogy szakmai vagy politikai dilettantizmusról vane szó, csak azért használom ezt a kifejezést, merthogy ma hangzott e l ebben a Házban, napirend előtt egy olyan mondat, hogy a felvidéki magyarság iskolái veszélyben vannak. Nem szeretem - általában ismerik az álláspontomat - a két dolgot összekapcsolni, ebben az esetben mégis össze kell kapcsolnom. Hogy képzelik el képvise lőtársaim vagy az előterjesztők, hogy van egy olyan kisebbségi, nemzetiségi iskola, amilyenből egyébként ma, Magyarországon - ha emlékezetem nem csal - 28, legfeljebb 29 van, ahol az igazgatónak nem feltétlenül szükséges, hogy felsőfokon, illetve irodalmi szinten beszélje a nyelvet, azt a nyelvet, amilyen iskoláról van szó. El tudjáke képzelni, hogy Dunaszerdahelyen, Kolozsvárott, Marosvásárhelyt olyan magyar iskolaigazgató dolgozik, aki nem tud helyesen magyarul írni, illetve nem beszél helyesen magyarul? Ugyanis itt erről van szó. Módosító indítványomban ezt szerettem volna korrigálni, ne lehessen olyan iskolaigazgató Magyarországon a kisebbségi iskolákban, aki nyelvjárással beszéli a nyelvet. Az előterjesztők
