Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
510 ki magam , ha költségvetésileg közvetlenül vagy nem közvetlenül is, de már 100 milliárdos támogatások vannak a honvédelem terén. Nyilvánvalóan ott jól működik egy lobby. Nekem az az érzésem, hogy ma még mindig a maradékelv érvényesül eze n a területen, és ennek a maradékelvnek az érvényesülését még az oktatási bizotság sem próbálja gátolni. Ezért volt különösen rossz érzésem, amikor ott ültem. Végezetül el kell hogy mondjam azt, hogy ez a törvénytervezet sajnálatos módon nem lesz igazán jó . Nekünk már arról kell gondolkodnunk - vagy mindenkinek arról kell, azt hiszem, gondolkodni , hogy hogyan lehet megjavítani majd, úgy megjavítani, hogy igazán nagy problémákat az oktatás folyamatában ne okozzon, de ugyanakkor kiszűrje azokat a nemkívánat os részeket, amelyekben nem sikerült a társadalmi közmegegyezésnek megfelelően kialakítani ezt a törvénytervezetet. (14.30) Sajnos nem tükrözi a stratégiai szemléletet sem, ennek még a szándéka is hiányzik a törvénytervezetből, ezért sem tartom igazán jóna k, és azt hiszem, hogy ennek alapján, ha önök nem bírálják felül a bizottság, illetve az előterjesztő véleményét, akkor nem lesz módom elfogadni az oktatási törvényt a végén. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Mega dom a szót Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vitában két problémacsomag ról, két kérdéskörről szeretnék szólni. Az egyikről a részletes vita során eddig nem esett szó, de aligalig ejtettek szót erről képviselőtársaim az általános vitában is. A közoktatási intézmények alapításáról, nyilvántartásba vételéről, jogi személyiségér ől szeretnék beszélni, amelyik szorosabblazább szálakkal összefügg a közalkalmazotti törvénnyel, hiszen a közoktatási intézmények jogi személyiségétől függ az intézmény munkajogi önállósága, az intézmény gazdálkodási lehetősége, és nem lehet elválasztani az intézmény önálló jogi személyiségétől azt sem, hogy működőképeseke a kollektív munkaintézmények, a kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat. A törvény logikájától eltérően engedjék meg, hogy kettéválasszam az állami és a nem állami oktatás i intézményeket. Meggyőződésem ugyanis, hogy nincsen különösebb jogi probléma az állami, önkormányzati, költségvetési szervek jogi személyiségét illetően. Legfeljebb azt nem tudom - és én szívből remélem, miniszter úr a zárszavában választ fog adni erre a kérdésre , hogy a meglehetősen hosszú törvény mikor és miért használja terminológiájában az oktatási, nevelési intézmény, illetve a közoktatási intézmény terminológiát. Magam arra gondolnék, hogy az oktatási, nevelési intézmény terminológia magában foglal ja az óvodát, míg a közoktatási intézmény az általános iskolától indul. Ebben a logikában viszont a törvény egyes rendelkezései értelmezhetetlenek, hiszen például az intézmények működéséről szóló rész a 37.§ tól a 40. §ig következetesen közoktatási intéz ményt használ, majd a 41. §tól oktatási, nevelési intézmény terminológiával folytatódik a törvény, és valamennyi idézett szakasz egyértelműen az óvodát mint oktatási, nevelési intézményt is magában foglalja. Tehát visszatérve a kiinduló állításomra, úgy v élem, hogy az állami oktatási, nevelési intézmények jogi személyiségével nincsen probléma, hiszen ezek a költségvetési szervek szerepelnek a Polgári Törvénykönyv felsorolásában, ahol a Polgári Törvénykönyv a jogi személyiségű szervezeteket felsorolja, és a z államháztartási törvény rendelkezik a költségvetési szervek megalakításáról, illetve nyilvántartásba vételéről.
