Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
507 é rtelmezésekben mutatkozó eltéréseket. Az értelmezés ugyanis mindig szubjektív értelmezés is lehet, hogyha egy törvény rosszul fogalmaz. El kell mondanom, hogy a módosító indítványaim közül a kulturális bizottság néhányat támogatott, és ahogy a rangsorban m inél jobban előrehaladunk, egyre kevésbé támogatott, mondhatnám, hogy a stratégiai jellegűek közül semmit sem támogatott. Hát a szomorúságomnak ez az egyik oka többek között. Csak példaként mondok el néhányat a módosító indítványok közül, amelyek mellett s zeretnék érvelni. A tisztázó módosító indítványok közé tartozik egy olyan, amit az oktatási bizottság nem támogatott, és ezért szeretném önök elé hozni. Ez arról szól, hogy a 6. § (2) bekezdésében a szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, h a 6. életévét december 31. napjáig betölti. Itt azt kértem, hogy ne "tankötelessé válhat", hanem "iskolába járhat" legyen. Ennek egyszerű oka van, és úgy tűnik, hogy nehéz volt ezt megértetni. Az az oka, hogy tévedhet is az, aki megítéli a tankötelezettség et. Itt azt mondták érvként, hogy ha már kérte a szülő, illetve a bizottság javasolta - a megfelelő bizottság javasolta , hogy tankötelezetté válhat egy ilyen korú gyermek, akkor az tanköteles is lesz. Épp ettől féltem. Ezt igen nehéz lesz visszacsinálni. Nagyon sajnálom, hogy az ilyen jellegű módosító indítványokat sem volt módjában támogatni az előterjesztőnek. Kérem önöket, hogy majd amikor szavazásra kerül a sor, akkor önök támogassák ezt. A másik ilyen jellegű példaként előhozott módosító indítványom, amikor a szakközépiskola és a középiskola között nem kívántam különbséget tenni. Nagyon heterogén működésűek ezek az oktatási intézmények. Ma már szakközépiskolai jellegű oktatási feladatokat is megvalósítanak középiskolákban, tehát másfajta középiskolákb an, például gimnáziumokban is. Gondolok itt például a szakképzésnek a megfelelő formájára, a technikusképzés ismert akár ebből, vagy a számítástechnika vonalán bizony lehetségesek ilyenek. A harmadik ilyen módosító indítványom volt, amely vitákra adhat alk almat: nevelésioktatási intézmények helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Itt azt kértem, hogy a "vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet"et húzzuk ki. Praktikus okai is vannak ennek: vagy hazudni kényszerül az az if júsági szervezet esetleg, hogy ő párthoz nem kötődik, holott kötődik, vagy pedig sok ifjúsági szervezet, amelyik ma már létezik, nem működhet iskolákban, ezt pedig úgy vélem, kár lenne kizárni. Több példát nem akarok sorolni ezek közül a kisebb fajsúlyú, s zámomra kisebb fajsúlyú, de azért jelentős indítványok közül, amikben majd kérem a támogatásukat. A második csoport a praktikussá tevő módosító indítványoknak a csoportja. Itt tehát még egyszer hangsúlyozom, az volt az alapvető cél, hogy jó lenne megelőzni értelmezési vitákat. Tehát ez sem stratégiai jellegű módosító indítványcsomag, de azért fontosnak tartom. Egy ilyen fontos indítvány, amit végül is a bizottság elutasított, de kérem önöket, hogy mégis gondolják meg és támogassák, arról szól, hogy egyes is kolákban taníthassanak nem pedagógiai végzettségű szakemberek is. Nyilván egyetemi, tehát megfelelő végzettséghez kötötten. Ez a mai gyakorlatot fedné le. A törvény ezt nem tenné lehetővé, igaz, hogy azzal az enyhítéssel, hogy ezeknek az embereknek, akik m ár esetleg ma 10 éve, 15 éve, vagy esetleg 5 éve ott tanítanak - kevesebb is lehet ez , és jól beváltak, és jól csinálják a munkájukat, el kell végezni valamilyen pedagógiai szakot, attól függetlenül, hogy közmegelégedésre, szakmai megelégedésre csináljáke ezt a tevékenységet, amit eddig csináltak. Itt is konkrétan gondolok például arra, hogy technikumokban nagyon sok olyan mérnök tanít ma is, aki jól ellátja a feladatát. Én úgy érzem, hogy törvényileg kötelezni őket arra, hogy elvégezzenek egy olyan isko lát, amelyik lehet, hogy számukra talán fölösleges is, de lehet, hogy bizonyították már a rátermettségüket, tehát pedagógiai készségüket, pedagógiai hozzáértésüket is - lehet ez más úton szerzett műveltség is, nemcsak iskolai, szervezett oktatásban szerzet t műveltség , tehát ilyen embereket kár lenne adminisztratív úton kényszeríteni arra, hogy elvégezzenek valamilyen pedagógiai szakot, öt év múlva sem. Sok szakembert visszatarthat egyébként, most a jövőre gondolva, hogy munkát vállaljanak a nem megbecsült pedagógustársadalom keretében. Gondolják el, hogy mennyi fizetést kap most egy