Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
500 szakmunkástanulók ellen folytatott fegyelmi eljárásról szól. A törvénytervezet szerint e fegyelmi eljárásba ilyen esetben be kell vonni az érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet. Az elmúlt két évben napvilágot látott számos közoktatási törvénytervezet valamennyi változatában még az szerepelt, hogy az ilyen fegyelmi eljárásokba az érdekelt munkavállalói és nem a munkál tatói érdekképviseleti szervet kell bevonni. Ez teljesen logikus lenne, hiszen a tanulószerződést kötő tanulóra számos esetben a Munka Törvénykönyve vonatkozik, ezért biztosítani kell fegyelmi eljárás esetén a tanuló munkavállalói oldalról történő jogvéde lmét is. Az előttünk fekvő törvénytervezetben viszont szó sincs munkavállalói érdekképviseletről, ehelyett csak a tanuló munkáltatójának érdekképviselete venne részt a fegyelmi eljárásban. Kérdezem én, tisztelt képviselőtársak, milyen törvény az, amely az olyan esetben, ha a tanuló munkáltatójával szemben követ el fegyelmi vétséget, csak a sérelmezett fél, a munkáltató érdekképviseletét tartja szükségesnek biztosítani a fegyelmi eljárásban, és a vétséget elkövetett tanulóét nem? Olyan ez, mintha egy bíróság i eljárásban csak a felperes jogi képviselője vehetne részt, az alperest már nem illetné meg ugyanez a jog. Módosító indítványommal azt kívánom törvényben rögzíteni, hogy a tanulószerződést kötött szakmunkástanuló ellen folytatott fegyelmi eljárásba be kel l vonni a munkavállalói érdekképviseleti szervet is. E módosító indítványomat a törvénytervezet előterjesztője az oktatási bizottság ülésén nem támogatta. Ez annál is inkább érthetetlen számomra, mert a szakképzési törvényhez dr. Szabó Lajos MDFes képvis előtársam által hasonló témában benyújtott módosító indítványt a munkaügyi tárca támogatta. Az ő módosító indítványa szerint a szakmunkástanulót a gyakorlati képzés keretében megilletné az a Munka Törvénykönyvében biztosított jog, hogy - idézem: "a szaksze rvezet őt bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselje". Ez a Munka Törvénykönyvének 19. § 3. pontja. Úgy látszik, e kérdés megítélésében még hiányzik a művelődési és a munkaügyi tárca egyeztetése, mindenesetre jó lenne, ha ezen egyeztetés a két törvénytervezet szavazásáig azért megtörténne. Tisztelt Ház! A közoktatás finanszírozásának a kérdésében két módosító indítványt adtam be. Az egyik az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körét, az iskolai sportkör, a mindennapos tested zés és a sportvetélkedők mellett a diáksportversenyeken való részvételre is ki kívánja terjeszteni. Arról van itt szó, hogyha a tanuló az iskola sportegyesületének a képviseletében különböző iskolák között versenyeken vesz részt, úgy a részvétel költségei ne a tanulót, illetve a szülőt terheljék. Azt hiszem, teljesen nyilvánvaló, hogy például egy megyei középiskolai kosárlabdabajnokságban részt vevő tanulót az utazási költséggel, a nevezési vagy versenybírói díjjal, vagy a versennyel kapcsolatban felmerülő más kiadással terhelni nem szabad, hiszen ezek a tanulók az iskolájukat képviselik ezeken a versenyeken. A másik módosító indítvány a közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulásról szól. A törvénytervezet a költségvetési hozzájár ulás összegével a tankönyvtámogatás mellett csak az oktatási intézmény alapszolgáltatásainak ellátásához szükséges pedagógusok és egyéb közalkalmazottak illetményét és pótlékait kívánja biztosítani. (12.40) Ha az alapszolgáltatások ellátásához szükséges bé rköltségeken kívül az iskola működésének minden egyéb költsége a fenntartóra hárul, úgy az oktatás feltételeit az önkormányzatok s egyéb iskolafenntartók képtelenek lesznek megfelelő szinten biztosítani. A következmény vagy az oktatás feltételeinek jelentő s csökkentése, vagy a kiadások egy részének a szülőkre történő áthárítása lesz. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a szakképző intézmények fenntartói, mivel itt a legjelentősebb az anyag, munkaeszköz, gép, korszerű technológia stb. költség. A törvényter vezet, ha nem is mondja ki, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az állami finanszírozás a működési költségek egy részére is kiterjedne. Ezért módosító indítványomban azt fogalmaztam meg, hogy a költségvetési hozzájárulás összegének a bérek fedezetén tú l biztosítani kell a szükséges működési költségeknek az éves költségvetési törvényben meghatározott hányadát is.
