Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 1. csütörtök a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal-korszerűsítés kiemelt jelentőségű kormányzati beruházásról és a kapcsolódó vasútijármű-gyártási és -értékesítési együttműködésről szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (független)
323 A kereszténydemokrata frakció nevében elmondhatom, hogy a gazdasági bizottság által támog atott módosító javaslatokkal együtt a határozati javaslatot támogatjuk, hiszen előremutató, hiszen a vasút korszerűsítését jelentős mértékben megvalósító határozati javaslatról van szó. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm . Szólásra következik Dénes János független képviselő. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Előbbi tisztem, amit a gazdasági bizottságtól kaptam, szűkszavúvá és tárgyilagosan beszámo ló jellegűvé tette felszólalásomat, helyesebben mondva a bizottsági beszámolómat. Most viszont szeretnék avval a lehetőséggel élni, hogy e helyről meggyőződésem szerint érveljek abban az ügyben, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat határozattá válj on. Tekintettel arra, hogy egy kiemelt jelentőségű kormányzati beruházásról van szó, amelynek finanszírozásáért tulajdonképpen maga a Magyar Köztársaság is felelősséget vállal, és a költségvetést is terheli, ebből következik, hogy a felelősségünk a döntésh ozatalban igen nagy, és így most már a döntést a tisztelt Parlamentnek kell a bizottsági előkészítés után meghoznia. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy olyan parlamenti vitának vagyunk a tanúi, amely egy etalont ad arra, hogyan is kellene egy Parl amentnek működnie, és íme, ebben a témában a magyar Parlament mintát adott. Mintát adott azzal, amikor a céllal - amit meg akar csinálni - egyetért, és az úttal, a móddal, a hogyannal pediglen vitatkozik; mégpedig úgy vitatkozik, hogy a szakszerűséget és a z elkötelezettséget tisztességgel ötvözi. Itt kell megköszönjem az MSZPs képviselők mérsékelt hangvételét az el nem fogadott javaslataikkal kapcsolatos higgadt és tárgyilagos beszámolójukban, amit Tompa Sándor képviselő úr megtett. És jóllehet, mikor ezt megemlítem és más felszólalásokra is hivatkozom, mégis van helyenként ellentmondás. Elhangzott az egyik képviselői érvelésben, hogy a vasút műszakilag - és tulajdonképpen az ipar is műszakilag - nincs felkészülve ennek a fogadására. (17.50) Ugyanakkor sajá t beszámolójából kitűnik, hogy a vasút, a szakma ezt már 1985 óta a tervezet különféle szintjein ismeri és tudja. Tehát ez az érvelés, hogy úgy mondjam, a saját későbbi szempontjai által bizonyítottal ütközik, ellenkezik. A magam részéről feltétlenül meg k ell említsem, mégpedig érveim alátámasztására, hogy a vasútnak a fejlesztése - hogy úgy mondjam - ebben a javaslatban remélhetően az országgyűlési határozat révén zöld utat kap. Ez már nem új közgazdászok, közlekedési szakemberek és környezetvédők előtt. V ilágviszonylatban már lemért - nem lemérhető, már lemért - az a tény, hogy a közúti közlekedés tulajdonképpen zsákutcába jutott, és a túlzott, öncélú és bizsujellegű, töltőtolljellegű luxusgépkocsikázás az emberiség számára járhatatlan út. S számos közlek edési, környezetvédő és közgazdász szakember már évtizedekkel ezelőtt javasolta a gyorsvasút és a vízi szállítás előtérbe helyezését. Különösképpen fontos ez számunkra Magyarország számára, ahol például a légi közlekedés belföldi viszonylatban szinte számí tásba sem jöhet, mert mire fölszálltunk, már le is kell szállni. Ebből adódik, hogy a vasútnak a következő évtizedre, a következő évezredre megnövő jelentőségét tárgyilagosan mérlegelnünk kell, és a döntésünkbe be kell építsük. A fuvarozás tulajdonképpen v ilágviszonylatban igen jó üzlet, igen jó vállalkozás. Magyarország számára e területen a némi víziúti lehetőségein túl elsősorban vasútjai révén van lehetőség. BudapestHegyeshalom tervezett modernizációja és a következő évezred kívánalmaihoz való előfelté teleknek a megteremtése feltétlenül maga után von más irányú fejlesztéseket is. Amikor ezt elmondom, kell, hogy hivatkozzam arra, hogy az évszámok is köteleznek. Köteleznek tulajdonképpen, és itt párhuzamos lesz a világkiállítással, és talá n nem utolsósorban annak a nemzeti ünneplésünknek dátumával is, hogy 1996ban 1100 éves államiságunkat is