Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1119 Pályázatot kell készítenie. Hát, hogy az milyen adatokból és milyen részletességgel. De nem kis idő- és költségráfordítással elkészül a pályázat. Utána ez az Állami Fejlesztési Intézet irodájába kerül, ahol formai sz empontból vitatják. Ha ő most határidőre nem adott olyan pályázatot, ami elfogadható, föllebbezési lehetőség nélkül kapja vissza, tehát akkor már nem tud pályázni még egyszer ezért a fontos munkahelyteremtő támogatásért. Ezután a köztársasági megbízotti hi vatal koordinációs irodájába kerül a pályázat, ahol ugyancsak formai szempontok bírálatának vetik alá, és innen is visszadobhatják formai okokból, minden fellebbezési lehetőség nélkül. A következő lépcső a Regionális Fejlesztési Tanács, amelyik dönt a rang sorokról, a pályázatok rangsoráról. Rangsorolja a beérkezett pályázatokat — például Borsod megyében a 4 milliárdos lehetőséggel szemben 40 milliárdra érkezett igény, ezeknek a rangsorát felállítja, és így kerül el a tárcaközi bizottsághoz a pályázat. Itt u gyancsak a különböző tárcák illetékes szakemberei vetik formai és most már tartalmi bírálatnak alá, és ugyancsak fellebbezési lehetőség nélkül, ha nem alkalmas, utasítják vissza. És most már itt vagyunk az utolsó döntési láncszemnél, amikor két miniszter ú rnak — a belügyminiszter úrnak és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úrnak — alá kell írnia ezt a, végül is most már döntést, a pályázatot el kell fogadniuk — és ettől kezdve meg lehet kötni a szerződést a pályázóval. Pillanatnyilag, 1991t ől '93ig 10,5 milliárd, 11,2 milliárd forintra vonatkozó szerződés született így meg. Ezzel szemben eddig 2,8 milliárd igénybevételére volt lehetőség — több pénz ugyanis nincsen. Az Állami Vagyonügynökség egyszerűen nem tudja utalni a pénzt, a legfontosab b és most egyetlen forrását ennek az alapnak nem tudja utalni, mert nincs pénze, és így az alap működésképtelen — mi itt közben vitatkozunk az országgyűlési határozattervezetről. Összefoglalva ezt a részét a határozattervezetnek, azt kell mondanom, hogy a szabad demokratáknak a törvénytervezet azon részéről, amely a területfejlesztési támogatás irányelveit tartalmazza, az a véleménye, hogy eszközök nélkül az irányelvek csupán vágyak maradnak. Csupán vágyak maradnak, ezért nem tartjuk szükségesnek, hogy háro m év után, csupán fél évvel a Kormány mandátumának lejárta előtt, területpolitika nélkül területfejlesztési irányelvekről vitatkozzunk. A területi különbségek, az elmaradott térségek fejlesztése, gazdaságitársadalmi fejlesztése helyett ezek az irányelvek nem segítik elő eszközrendszer hiányában a neki deklarált és a tőle elvárt cél teljesítését. A következő része a határozattervezetnek a kedvezményezett területek besorolási feltételrendszere. Az 1992. évi LXXXIII. törvény az egyes elkülönített állami pénza lapokról rendelkezett aszerint, hogy a feltételrendszerről az Országgyűlésnek kell döntenie. Tehát olyan feltételrendszert kell megállapítania és határozatot kell hoznia az Országgyűlésnek, amelynek nyomán záros határidőn belül elkészül az a lista, amelybe n azok a települések szerepelnek, amelyek ebből az alapból támogathatóak. A tervezetnek ez a része tulajdonképpen egyetlenegy konkrétumot tartalmaz. Mert először kimondja azt, hogy a listára azok az elmaradott térségi települések kerülhetnek, amelyek az it t megfogalmazott kritériumrendszernek megfelelnek. Tulajdonképpen konkrét kritériumrendszer nincs megfogalmazva ebben a határozattervezetben. Van tizenegy mutató, de hogy azok hogyan lesznek súlyozva, hogyan lesznek pontozva, hogyan számítható ki azok alap ján, hogy a körzetünkből például melyik település kerül erre a listára, ez ebből egyáltalán nem állapítható meg. Van ugyan egy függeléke a határozattervezetnek, és ennek a függeléknek a dicséretére el kell mondanom, hogy kifejezi, mennyi arra alkalmas szak ember dolgozott ezen, és milyen fontos volna az ilyenfajta vizsgálatok — vagy fontos lett volna már régesrégen — elvégzése és Magyarország ilyenfajta térképének elkészítése, mint amely térképek ebben a függelékben is szerepelnek. Igen ám, csak, sajnos, ez a szándék, úgy látszik, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium erre illetékes irodáinak munkaasztalán marad, mert a kormányzati munka nincs ezzel összhangban, nem kíván ezzel kormányzati szinten foglalkozni. Egyetlen konkrétum, amit a határ ozattervezetnek ez a része megfogalmaz, az a tiltás, amely szerint az elmaradott települések listájára kerülő települések
