Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1116 a regionális adatok tükrében egyértelműen kiviláglik, hogy a gazdaság és a külső környezet átalakulása, a szocialista ipar leépülése, a mezőgazdasági nagyüzemek csődje, az északkeleti országrészt sújtják erősebben. Mint ahogy a tervezethez mellékelt grafikon is mutatja, ebben a térségben a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a z új típusú szervezetek magántulajdonon alapuló kialakulása alacsony ütemű, s a gazdálkodó szervezetek összességében veszteségesek. Ezek alapján a területpolitikának a regionális válságkezelésre, a depressziós környezetek gazdasági talpraállítására, a lege lmaradottabb régiókra koncentráló szelektív infrastruktúra fejlesztésére, a legsúlyosabb helyzetben lévő térségek reorganizációjára kell jelentős hangsúlyt fektetni. Ehhez természetesen — miképpen a tervezet is rávilágít — a már különböző eszközrendszereke t fel kell térképezni, s össze kell hangolni, mivel látni kell, a területfejlesztési alap determináltsága szűk mozgásteret ad, tehát mindenképpen a fellelhető és bevonható forrásokhoz lehet a tervezet célja megvalósításához szükséges területet biztosítani. Egyetértünk azzal az elképzeléssel, amely szerint az átalakulás során a leginkább kedvezőtlen helyzetbe jutott KeletMagyarország megyéinek fejlesztési, felzárkóztatási programjaira koncentrálva kell a területfejlesztési alap felhasználását tervezni. Megl átásunk szerint is csak akkor várható elmozdulás a felzárkóztatás irányába, ha mind a megyei és települési önkormányzatok, mind a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek bevonásával létrejönnek a regionális tanácsok, s ők határozzák meg sa ját térségük fejlesztését, céljait. Nekik kell tudniuk eldönteni, merre akarnak elindulni. A területi elmaradottság szintjének mérésére véleményünk szerint is alkalmas a területi GDP mutatója. Meghatározásához azonban elengedhetetlenül szükségesnek ítéljük meg a magyar statisztikai nyilvántartási rendszer kiépítését, illetve továbbfejlesztését. Az elmaradottság meghatározásához javasolt mutatók körét javasoljuk kibővíteni a területen működő gazdálkodóegységek jövedelmezőségi mutatójával, és úgy gondoljuk, e z a jelzőszám a még pontosabb elemzés elkészítését teszi lehetővé. Tisztelt képviselőtársaim! Úgy látjuk, a felzárkózás, illetve a felzárkóztatás csakis az adott térségek teljesítőképességének fokozásával érhető el. Aki ismeri a Kormány KeletMagyarország megyéinek fejlesztésére vonatkozó határozatait, az tudja, hogy a fejlesztési programok már elkészültek, s megvan a kilábalás stratégiája. Az előttünk fekvő országgyűlési határozat mind a Kormány, mind a szaktárcák, mind pedig az adott területek elképzelése inek egyetértésével találkozik, s véleményünk szerint hatékonyan szolgálja a bevezetőben megfogalmazott célok megvalósítását. Ennek alapján a kisgazdafrakció és a magam nevében is jó szívvel ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek e határozati javaslat elfogad ását, hisz arról van szó, hogy megindul egy fejlődés az ország különböző részein, éppen ott, ahol elmaradottság mutatkozik, és ez egyben munkahelyteremtő lehetőségeket biztosít az emberek foglalkoztatása tekintetében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Hatvani Zoltán képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjától. Felszólaló: Dr. Hatvani Zoltán (SZDSZ) HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szabad demokrat ák frakciójának véleménye szerint ez a határozattervezet több, de egyben kevesebb is, mint amire égető szükségünk volna. Nagyon nagy várakozással tekintünk eléje, és 1990 óta várjuk, sürgetjük azt, hogy a területfejlesztés kérdése az Országgyűlés napirendj ére kerüljön. (16.20)
