Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folyt... - ELNÖK (Vörös Vince): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónoka:
1102 pártatlan eljárásra kötelezett, és e kötelezettségének teljesítését szervezeti és működési gar anciák biztosítják. Az alkotmánymódosítás az 51. §ban meghatározza az ügyészség rendeltetését. Eszerint az ügyészség a törvényben meghatározott feladatai teljesítésével óvja a törvényességet a jogalkalmazásban, és ellátja a vádhatósági feladatokat. Az 52. és 53. §ok határozzák meg tartalmilag az ügyészség felügyeletében és irányításában tervezett strukturális változásokat. Ezek alapján az ügyészi szervezet tevékenységét a legfőbb ügyész útján az igazságügyminiszter irányítja. Az ügyészi szervezet az igaz ságügyminiszter irányítását kivéve minden más szervezettől független, és a legfőbb ügyésznek utasítást kizárólag az igazságügyminiszter adhat. Korlátozva van azonban az igazságügyminiszter utasítási joga, az csak pozitív, az ügyek előrevitelét célzó an lehetséges, s a törvényjavaslat azt határozza meg, hogy mikor nem adhat az igazságügyminiszter utasítást. Ez kettős jellegű, mert nem adhat utasítást egyrészt az ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, másrészt az eljárás folytatását akadályozó ügyés zi intézkedésre. A javaslat szabályozza az ügyésznek való utasítási jogot is, hiszen az ügyésznek csak a legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész adhat utasítást. A törvényjavaslat egyik lényege szerint azért van szükség arra, hogy az ügyészi szervezet tevéke nységét a Kormány és ezen belül az igazságügyminiszter irányítsa — a nyugateurópai modellnek megfelelően — , mert a Kormány felelős a törvények végrehajtásáért s így a büntetőtörvények és a büntetőjogpolitika optimális realizálásáért is. E feladata végre hajtásához, többek között a bűnözés visszaszorításához, a közbiztonság növeléséhez megfelelő eszközzel kell rendelkeznie. Ezen eszköz pedig egyéb szervek mellett elsősorban az ügyészség lehet. Az igazságügyminiszter irányítási jogköre az ügyészi szervezet tekintetében külső felügyeletnek tekinthető, hiszen az ügyészi szervezet tevékenységére vonatkozóan csak a legfőbb ügyészen keresztül rendelkezhet. Adott ügyben eljáró ügyészi tevékenység vonatkozásában csak a legfőbb ügyész adhat utasítást, illetőleg az ügyész felettes ügyésze. Döntő változás, hogy a legfőbb ügyészt a jövőben nem az Országgyűlés választja, hanem kinevezéssel nyeri el funkcióját, amit az igazságügyminiszternek a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök eszközöl . Garanciális szabály, hogy az ügyészség hatáskörére, az ügyész jogállására, az ügyészség szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat törvénynek kell meghatározni. E törvényi meghatározást tartalmazza az alkotmánymódosítással egyidejűleg előt erjesztett két törvényjavaslat, amelyek a Magyar Köztársaság ügyészségéről és a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szólnak. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat átfogó módon szabályozza az ügyészség felépítését, közjogi elhelyezkedését és személyzeti, munkajogi viszonyait. Eszerint az alkotmánymódosítással összhangban megszűnik az ügyészség közvetlen kapcsolata a Parlamenttel, de ugyanakkor nem keletkezik közvetlen felügyeleti viszony az ügyészség és a Kormány között sem . Az ügyészség működése a legfőbb ügyész vezetése alatt történik, s e működésért a legfőbb ügyész az igazságügyminiszternek felelős, aki az ügyészi szervezet tevékenységét a legfőbb ügyész útján irányítja. (15.00) Az irányítás tipikus módja az alkotmánymó dosításra vonatkozó törvényjavaslat alapján: az egyedi ügyekben a legfőbb ügyésznek adott utasítás. Ugyanakkor a legfőbb ügyész sem puszta tárgya az irányításnak, mert például joga van tájékoztatni az igazságügyminisztert, ha az ügyészségi munka tapasztal atai alapján jogszabály megalkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését tartja indokoltnak.
