Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ÁDER JÁNOS, DR. a FIDESZ vezérszónoka:
1090 tartalmaznia kell olyan előírásokat, amelyek biztosítékokat tartalmaznak arra nézve, hogy az ügyész ne legyen köteles végrehajtani a politikai tartalmú és a tényleges helyzettel vagy a szabályozással össze nem egyeztethető utasításokat. E tekintetben jelentős értékű az az elképzelés, mely szerint a miniszter nem adhat utasítást az intézkedéstől való tart ózkodásra vagy az eljárás folytatásának akadályozására — ám ez korántsem elegendő. A hierarchikus utasításadás egész rendszerében érvényesülniük kell olyan intézményeknek, amelyek más országok gyakorlatában jól beváltak. Gondolok itt a Németországban alkal mazott megoldásra, amely kifejezetten bűncselekménynek nyilvánítja a jogellenes utasítás végrehajtását. Itt említhető meg az a francia és német gyakorlat is, amelynek alapján az ügyész a tárgyalóteremben saját meggyőződése és az ott szerzett tapasztalatok alapján szabadon cselekszik, akár a kapott utasítások ellenére is. Mindemellett formális követelményként szigorúan elő kell írni az utasítás mindenkori írásbafoglalási kötelezettségét. Szükséges lenne azt is szabályozni, hogy az ügyészt nem érheti retorzió a meggyőződésével ellentétes vagy általa jogszabálysértőnek tartott utasítás végrehajtásának megtagadása miatt. A tervezetek szerint továbbra is töretlenül érvényesül a felettesek devolúciós, illetőleg szubsztitúciós joga. Ennek megfelelően bármely ügy bá rmikor elvonható az ügyésztől, és azt a felettes maga intézheti el, illetve más beosztottjára szignálhatja. A hierarchikus felépítésnek a devolúciós és szubsztitúciós jog fontos része, ám teljesen korlátlan érvényesítése mégis aggályos. Épp ezért szükséges lenne a törvényes keretek közé szorítani e jogok gyakorlását. A most felsorolt biztosítékok vagy nem, vagy csak nagyon hiányosan találhatók meg az előttünk fekvő tervezetekben. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészség alapvető feladatának a vádképviseletet lát juk, amely kiegészül a büntetésvégrehajtás feletti törvényességi felügyelettel, bizonyos bűncselekmények nyomozásával, továbbá nagyon szűk körben polgári ügyekben való részvétellel. Garanciális szempontokból a tervezetben szereplőnél megfelelőbbnek tekint jük a Magyarországon 1950ben megszüntetett vizsgálóbírói intézmény visszaállítását. Tisztában vagyok azzal, hogy a bírói elővizsgálat, illetőleg a vizsgálóbíró szerepe és hatékonysága igen vitatott, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Jó néhány or szágban, amely szabályozza a vizsgálóbíró tevékenységét, gyakran éles kritikával illetik ezt az intézményt. Mégis elgondolkodtató az a tény, hogy a vizsgálóbírói intézményt többkevesebb jogkörrel fenntartották Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában, O laszországban és Svájcban is. A kérdés számunkra úgy vetődik fel, hogy törvényességi, emberi jogi szempontokból mit tartunk előnyösebbnek: a független és pártatlan bíróság gyakorolja az ellenőrzést vagy annak egy részét a nyomozás törvényessége felett — va gy ugyanezt a feladatot az igazságügyminiszter alá rendelt ügyészségre bízzuk. Számunkra úgy tűnik, hogy a kérdés ilyen megfogalmazása esetén az első megoldás a megnyugtatóbb. Hozzá kell tenni, hogy természetesen biztosítani kell azt, hogy a bűnüldözés ér dekei és szakmai színvonala ilyen esetben se szenvedjenek csorbát. Ennek érdekében megfontolandó, hogy a nyomozás feletti törvényességi felügyelet jogköreit esetleg megosztva gyakorolja az ügyészi szervezet, illetőleg a vizsgálóbíró, hasonlóan az 1975ben bevezetett német büntetőeljárási rendelkezésekhez. A német vizsgálóbíró ugyanis nem klasszikus bírói elővizsgálatot folytat, központi alakja viszont a nyomozás során teljesítendő kényszerítő cselekményeknek, beleértve a vizsgálati fogságot, házkutatást, le foglalást, motozást, valamint szerepe van a tanúk és szakértők kihallgatásában is — Németországról van szó. Az említett eljárási cselekmények törvényességét így a független és pártatlan bíróság állapítja meg. A FIDESZ nagy fontosságot tulajdonít a vádké pviselet megosztásának. Egyetértünk azzal a javaslattal, hogy az állami szervek közül egyedül az ügyészség emelhessen vádat és képviselhesse azt a bíróság előtt. Elvetjük tehát azokat a külföldön — így Franciaországban, Angliában vagy Svájcban — létező meg oldásokat, amelyek más állami szerveket, így az adó- és vámhatóságokat is feljogosítják erre a tevékenységre.
