Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
1078 hatályos ügyészi törvény ma is aktuális szabályait, másrészt, az előbbiekhez hasonló módon, az ügyészség új helyzetéből adódó módon új szabályokat is tartalmaz. Ilyen új momentum a legfőbb ügyész kinevezésének már említett változása vagy például az igazságügyminiszternek a magasabb vezető és vezető állású ügyész kinevezésének joga. A javaslat e szervezetben is törvényi szintre emeli azt az igényt, hogy a vezető állásokat pályázat útján lehessen elnyerni — biztosítva ezzel is az ügyészi munka színvonalának emelését. Konkrét — eddig nem létező — szabályt fogalmaz meg a javaslat 41. §a, amely a legfőbb ügyész felmentéséről rendelkezik: jelenleg hatályos jogi szabályozásunk csak a kinevezésre vonatkozott, a javaslat elfogadása esetén azonban az igazságügyminiszternek a miniszterelnök útján tett előterjesztésére a köztársasági elnök a legfőbb ügyészt bármikor, i ndokolás nélkül, felmentheti. Szabályozza a javaslat azt is, hogy a legfőbb ügyész a tisztségéről bármikor, indokolás nélkül, lemondhat — és ehhez nem kell elfogadó nyilatkozat. Az ügyészségi szolgálati viszony megszűnésének esetei, a szervezetre vonatkozó sajátosságok figyelembevételével, nagyrészt megegyeznek a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal. Fontos követelmény az ügyészekkel szemben, hogy munkájukat pártatlanul, objektíven, befolyástól mentesen végezzék. A javaslat — a Kormány rendelkezését is átvév e — , biztosítandó az ügyészség pártsemlegességét, kifejezetten megtiltja, hogy az ügyész politikai pártnak tagja legyen vagy politikai tevékenységet végezzen. Igen szűk felsorolását adja a javaslat azoknak a tevékenységeknek, amelyeket az ügyész, munkaköré n kívül, javadalmazás ellenében végezhet: — tudományos, oktató, művészi tevékenység — és a gazdasági életben való részvételt is jelentősen korlátozza. Kizárja a javaslat az olyan szolgálati viszony létesítését is, amelyben az ügyészségi alkalmazott hozzáta rtozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerül. Szünetel az ügyész szolgálati viszonya akkor, ha országgyűlési, helyi önkormányzati vagy polgármesteri választáson jelölteti magát, illetve megválasztása esetén a szolgálati viszonyt me g kell szüntetni. Megfelelő szankciókat alkalmaz a javaslat arra az esetre, ha az ügyész az összeférhetetlenséget nem jelenti be, illetve nem szünteti meg: ilyen esetben az ügyész szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A X. fejezet az ügyész minősítéséve l kapcsolatos szabályokat rendszerezi az ügyész szakmai tevékenysége, ismeretei, képességei és szakmai fejlődése figyelembevételével. Lényeges, hogy a minősítést az ügyésznek át kell adni, és az ügyész a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának v agy személyiségi jogát érintő megállapításának a megsemmisítését a bíróságtól kérheti. Az ügyészi munka jellegéből adódóan ez jórészt a más állami szerveknél is alkalmazott munkaidőn belül és szolgálati helyen végezhető. Vannak azonban olyan szakágak is, a hol ügyeleti, készenléti szolgálatra van szükség — mint például a nyomozó ügyészi munkakör — , vagy a munkaszüneti és pihenőnapon az előzetes letartóztatás kapcsán tartott bírósági meghallgatások, amelyeken az ügyész köteles személyesen is megjelenni. A XI. fejezet az ilyen típusú munkavégzés szabályait és javadalmazását szabályozza jól követhető módon. Nem hagyható figyelmen kívül az a törekvés sem, hogy az ügyészi szervezetben dolgozók idegennyelvtudásukat a szakmán belül is kamatoztathassák, és megfelelő elismerést kapjon ez. A 67. § idegennyelvtudási pótlék bevezetésével megteremti ennek törvényi feltételeit. A XII. fejezet további rendelkezései a nyomozó ügyészi munkakörrel kapcsolatos többletterhek, illetve szolgálati helyen kívüli munkavégzéssel fölm erülő költségek kompenzációját szabályozzák egzaktan, számszakilag is pontosan körülhatárolva. A hosszú időn át végzett munka elismeréseként a javaslat kötelezővé teszi a jubileumi jutalom kifizetését 25, 30, illetve 40 év szolgálati viszony esetén.
