Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
1063 Köszönöm. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét: kíváne a bizottság előadót állítani? Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMO N LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Külön előadót nem állítottunk, én számolok be a bizottság munkájáról. Az alkotmányügyi bizottság augusz tus 27i ülésén megtárgyalta az ügyészségnek az államszervezetben elfoglalt alkotmányos helyét és szerepét szabályozó, alkotmánymódosításra irányuló törvényjavaslat, valamint a hozzá kapcsolódó másik két törvényjavaslat, azaz az ügyészségről szóló, illetve az ügyészség egyes feladatairól szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátásával kapcsolatosan felmerült kérdéseket. Az említett törvényjavaslatokat illetően mélyreható és részletes vita az alkotmánymódosításra irányuló törvényjavaslat tárgyában bontak ozott ki, míg magának az ügyészségi törvénynek, illetve a másik, ügyészséget érintő törvényjavaslatnak a szükségességében, általános vitára bocsáthatóságában egymással szemben álló álláspontok nem fogalmazódtak meg. Az ügyészség szerepét és helyét meghatár ozó alkotmánymódosítási törvényjavaslat kapcsán az említett vitában többségi és kisebbségi vélemény jelent meg. A többségi álláspontot a kormánykoalícióhoz tartozó bizottsági tagok képviselték és képviselik, míg a bizottság SZDSZes és MSZPbeli tagjai fog almaztak meg kisebbségi véleményt. A FIDESZ képviselői nem voltak az ülésen jelen, így a FIDESZ álláspontja a bizottsági vitában nem vált ismeretessé. A többségi álláspont abból indult ki, hogy az ügyészség jelenlegi modellje, az államszervezetben megszabo tt szerepe és helye a ránk oktrojált szovjet megoldás maradványaként él megújult, demokratikus jogállami Alkotmányunkban. Abban egyébként ez az utolsó és egyetlen kövület az eredeti 1949es alkotmányból. Ez akkor is így igaz, hogyha a demokratikus, többpár trendszerű és jogállami viszonyaink között az ügyészség intézményére ma már nem jellemzők azok a tartalmi negatívumok, amelyek a diktaturális jellegű államban szükségképpen hozzátapadtak. A többségi álláspontot képviselők az ügyészségnek az államszervezetb en elfoglalt helyét illetően azt az általánosan elterjedt jogállami megoldást támogatják, hogy az ügyészség szervezete a Kormány alá tagolódjék be, vagyis hogy irányítását a legfőbb ügyész útján az igazságügyminiszter lássa el úgy, ahogy azt az előttünk á lló alkotmánymódosítási javaslat tartalmazza. Az is egyértelműnek tűnt, hogy a többségi állásponton lévő bizottsági tagok az ügyészség funkcióját illetően egyetértenek az ügyészségnek az alkotmánymódosítási javaslatban megfogalmazott leendő feladataiban, v agyis hogy az ügyészség feladata a törvényesség megóvása a jogalkalmazásban, illetőleg a vádhatósági feladatok ellátása legyen. A kisebbségi állásponton levők — nem vitatva azt, hogy korábban hasonló jogi modellben gondolkodtak, mint a kormánykoalíció álta l kialakított többségi álláspont képviselői — eltérő mostani álláspontjuk megindoklása, illetőleg korábbi álláspontjuk megváltoztatásának alátámasztása érdekében a bizottsági vitában az alábbiakra hivatkoztak, és ezáltal a kisebbségi álláspontot a következ őképpen argumentálták. Mindenekelőtt arra hivatkoztak, hogy a Kormány alá rendelt ügyészség nem az egyetlen lehetséges jogállami megoldás. E megállapítást illetően a bizottságban egyébként nem volt vita, bár kétségtelenül a parlamentáris demokráciákban ez az általánosan elfogadott megoldás. További kifogásként jelent meg ellenzéki oldalról, hogy az ügyészség Kormány alá rendelése nem fogadható el bizonyos jogi garanciák nélkül, melyek nélkül a kisebbségi vélemény szerint a Kormány visszaélhetne hatalmával, és mely biztosítékok viszont jelenleg véleményük szerint még nincsenek meg.
