Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Interpellációk: - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
107 PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Legutóbbi interpellációmhoz képest ma már elmondhatom, hogy eredményeknek is örülhetünk a légszennyezés teré n. Ilyen például, hogy a fővárosban működnek az automatikus mérőállomások és kijelzők. Egyes napilapok jóvoltából megoldott a légszennyezési adatközlés, tehát a vidék kivételével ma már ismerjük a légszennyezés mértékét, de a levegő állapota nem javult, ső t romlott. Tisztelt miniszter úr! Tud ön arról, hogy egyre romlik a levegő minősége? Mert mi mindannyian tudjuk, hogy Budapesten igen gyakran az egészségügyi szintet is meghaladja egyes légszennyezők értéke. Ezek az értékek azonban nem érték el a füstködri adó elrendeléséhez szükséges szinteket. A helyzetet ismerve vajon jók még a füstködriadó elrendeléséhez szükséges határértékek? A fővárosi tisztiorvosi szolgálat jelentéséből tudniillik az vehető ki, hogy ezek az értékek nem jók, mert ő javaslatot tett a h atárértékek szigorítására. Meg kell jegyeznem, hogy ez egyébként kötelessége is. Mint tudjuk, a határértékek megállapítása ügyében a Népjóléti Minisztérium joga a kezdeményezés. Miniszter úr, miért nem kezdeményezte a tárca a határértékek szigorítását akko r, amikor tudjuk, hogy tartós egészségügyi szint fölötti szennyezés esetén jelentkeznek a kiugróan magas értékek, amelyek szükségesek lennének a riadó elrendeléséhez? Tisztelt miniszter úr! Miközben a műszereket figyeljük, fuldokol a város. Az illetékesek pedig fellélegeznek, ugyan nem tudni miért, ha nem kell szmogriadót elrendelni. Mindez történik akkor, amikor az Alkotmány garantálja az egészséges és tiszta környezethez való jogot. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a műszereket figyeljük, eközben egyesekn ek tartós rosszullétet okoz a légszennyezés és nehezíti mindannyiunk életét. Egyes vélemények szerint a mai környezetszennyezés és ezen belül a légszennyezés az utókort úgy is károsíthatja, hogy génjeinkre hatva nemkívánatos változásokat idézhet elő. Minde zek miatt kérdezem, hogy ön szerint megbízhatóake még a mérési eredmények. És végül azt kérdezném öntől, hogy különbséget teszneke a mért értékek között, figyelembe véve az időjárás, a hőmérséklet, a páratartalom és hasonló értékek alakulására. Várom szí ves válaszát! (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Surján László népjóléti miniszter urat, szíveskedjék az interpellációra válaszolni. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A levegő minőségét a kiterjedt mérőhálózat eredményei alapján ismerjük. A megállapítás, hogy a levegő minősége romlik, egy picit árnyalásra szorul. Az ország egyes területein a légszennyezettség csökkent , más területeken - főleg a közlekedési eredetű szennyezettség - stagnál, illetve emelkedik. A főváros sem tekinthető egységesnek. Az éves átlagot nézve a kéndioxidszennyezettség stagnál, a nitrogéndioxid és az ülepedő por átlagos koncentrációja sajnálato san emelkedik. Az egészségügyi határértékeket gyakran meghaladó koncentrációkat elsősorban a Belvárosban mértek, az ólomszennyezettség viszont a benzin ólomtartalmának csökkenése, ólommentes benzin elterjedése következtében visszaszorulni kezdett. Mindezek kel együtt a főváros - elsősorban közlekedésből adódó - légszennyezettségi helyzetét mi is súlyosnak tartjuk. A közlekedési, fűtési, ipari eredetű légszennyezettség kedvezőtlen légköri viszonyok mellett magas értékeket érhet el. A füstködriadó elrendeléséh ez szükséges határértékeket az egyes országok eltérően szabályozzák. A jelenlegi magyar határértékek a németországival azonosak. Ezen értékek
