Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ vezérszónoka:
1051 Ifjúsági Alapítványt hozta létre, '92ben kormányrendelettel a Magyar Alkotóművészeti Alapítványt, amelynek indul ó vagyona 1 millió 300000 forint volt, valamint szintén '92ben a Kormány határozatával a Szabadságharcosokért Alapítványt, amelynek induló vagyona 2 millió 459000 forint volt, valamint '92ben a Hungária Televízió Alapítványt, amelynek induló vagyona 300 millió forint, amelyet az alapító '93ban legfeljebb 2 milliárd forinttal vállalt kiegészíteni és még sok más. Az alapítvány a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv 74. szakasza 1) bekezdése értelmében magánszemély. Az alapítványt magánszemély és jogi sze mély hozhatja létre. A Kormány álláspontom szerint nem jogi személy. A Kormány az Alkotmány szerint miniszterelnökből és miniszterekből áll, legalábbis az Alkotmány 33. § (1) bekezdése értelmében, és az én tudomásom szerint nincsen olyan hatályos jogszabál yi előírás, amely a Kormányt jogi személynek nyilvánítaná. Örülnék, hogyha ezt az Igazságügyi Minisztérium képviselői megcáfolnák. A jogi személyek fajait a Polgári Törvénykönyv VI. fejezete sorolja fel. Ezek közül költségvetési szerv jöhetne számításba. A z államháztartásról szóló '92. évi törvény értelmében a költségvetési szervet az Országgyűlés, a Kormány és miniszter alapíthat. Költségvetési szerv a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A nyilvántartás adatai ny ilvánosak. Tekintve, hogy az Országgyűlés a Kormányt költségvetési szervként nem alapította meg, ezért a Kormány nem jogi személy, ennélfogva a Kormány alapítványokat jogszerűen nem alapíthatott volna. Talán nem helyes, ha az Országgyűlésben a bíróságok jo galkalmazását éri kritika, de álláspontom szerint a Kormány által alapított alapítványok nyilvántartásba vételének nem lett volna helye. (20.00) A hatályos Ptk.nak a magánalapítványokra méretezett helyesen igen rugalmas szabályai lehetőséget adnak arra, h ogy a végrehajtó hatalom azzal visszaéljen, indokolatlanul az alapítókra van bízva, hogy az alapító okiratban miként szabályozza az alapítványi kuratóriumi tisztségének keletkezését és megszűnését, és még sok tekintetben beleszólhat. Ebben a tekintetben ta lán valamennyi módosulást a közalapítvány intézményének a bevezetése hozhat, de úgy gondolom, hogy csak korlátozott mértékben. Ha már az intézmény bevezetése mellett dönt az Országgyűlés — és úgy gondolom, hogy a Kormány 50%os többsége elegendő ennek a tá mogatásához — , akkor már indokolt lenne egy olyan értelmű szabálynak a felvétele ebbe a törvénybe, amely szerint az Országgyűlés, a Kormány és a miniszterek által eddig alapított alapítványok a közalapítványra vonatkozó szabályok szerint működhetnének tová bb, és az alapító köteles lenne ezen alapítványok alapító okiratát a közalapítványokra vonatkozó szabályoknak megfelelően módosítani. Indokolt lenne azt is egyértelműen kimondani, hogy az Országgyűlés, a Kormány és a miniszterek csak közalapítványt hozhatn ának létre. Egyébként nem gondolom azt, amit az előterjesztés és annak indoklása ki is mond, hogy a közalapítvány az állami és a civil szféra között helyezkedne el. Lehet, hogy alapdefiníciója szerint az, de a jelenlegi szabályozás alapján ez nem mondható el. A közalapítvány kuratóriumának tagjai megválasztásának és visszahívásának rendjét az alapító által megalkotott alapító okirat tartalmazza. A kuratórium köteles az alapítónak évente beszámolni, az alapítványt az alapító megszüntetheti, a közfeladat ellá tása más módon biztosítható, és megszűnés esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó alapítványi vagyon az alapítót illeti meg. Ily módon a közalapítvány lazának nem mondható alárendeltségben van az alapítóval, ennél fogva semmivel sem civilebb, mint az azt alapító Országgyűlés, Kormány, miniszter vagy helyi önkormányzat. Tisztelt Ház! A felsorolt új intézmények mellett a Ptk.módosítás megváltoztatja az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozó szabályok egy részét is. Ezeknek a módosításoknak a j ó része megalapozott, gyakorlati tapasztalatokra épít, és ezért helyes. Egy ponton azonban nem tudom támogatni a tervezet szövegét. Méghozzá abban, hogy a javaslat szerint az egyesület a
