Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. a FIDESZ vezérszónoka:
1049 volna, hogyha a nonprofit szférának a szabályozására egy külön törvényt fogadott volna el az Országgyűlés, amely tartalmazhatta volna az adózási és a gazdálkodási kérdéseket is. Jelenleg a törvényjavaslat zárórendelkezése i alapján a Kormány kap felhatalmazást arra, hogy a közhasznú társaság, az egyesület, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány gazdálkodó tevékenységére vonatkozó szabályokat rendeleti formában megalkossa. Felhívnám a figyelmet, hogy a törvényjavasl at nem állapít meg határidőt ennek a rendeletnek a megalkotására. Álláspontom szerint garanciális okokból az említett szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályokat nem rendeletben, hanem törvényben kellene szabályozni. A külön törvényi szabályozás melle tt szól az is, hogy nemcsak a fogalmi elemek lennének szabályozhatók a törvényben, hanem akkor teljes mértékű szabályozásuk elvégezhető lenne. Ugyanis a jogi személyek egyes típusaira vontkozó rendelkezések a jelenlegi tervezetben csak fogalmi elemeket és a szervezeti jogi szabályok közül csak néhányat tartalmaznak. A másik kérdés, hogy vane egyáltalán szükség a Polgári Törvénykönyvben a közjogi intézményeknek a megjelenítésére, és arra ilyen módon vane szükség? A köztestület és bizonyos mértékig a közala pítvány elsősorban közjogi jellegű intézmények, a jogrendszerben a helyük nem a magánjogi kódexben van. (19.50) A magyar jogtörténetben van ugyan példa a köztestületre: a magyar közigazgatási jog német mintát alkalmazva vette át a kö zjogi jogi intézményeknek a kategóriáját, és a második világháborúig léteztek ilyen típusú intézmények. Van azonban egy nagy jelentőségű különbség az akkori gyakorlat és a mostani szabályozás igénye között. A Kormány gyakran hivatkozik arra, hogy igyekszik a ma is használható történelmi jogi hagyomány különböző elemeit beépíteni az újonnan kialakuló és átépített jogrendszerbe. Ez nemes törekvés, hiszen a magyar liberális jogállami hagyományból, különösen a XIX. század második feléből van mit átvenni. Árulko dó tény azonban, hogy ebben az esetben csak az intézmény egyik elemét, a közjogi személyiséget veszi át a kormányjavaslat. Arról elfeledkezik, hogy mind a kortárs német jogban, mind pedig a Szigethy István által a korábbi vitában felidézett '45 előtti magy ar gyakorlatban minden egyes köztestület létezéséhez külön törvényre volt szükség. A javaslat ennél jóval szélesebb körben teszi lehetővé a köztestületek létrehozását, és úgy gondolom, hogy ez már garanciális kérdés. A törvényjavaslat jogi megoldásai a Kor mány kezébe újabb eszközöket adnak annak elősegítésére, hogy a piaci és az állami szféra közötti közösségi területet saját ellenőrzése, befolyása alá vonja. Itt ebből nem zárom ki teljes mértékben az önkormányzatokat sem. Úgy gondolom, hogy a civil szférán ak védelemre van szüksége a hatalmi beavatkozásokkal szemben, és ez nemcsak az állam, hanem az önkormányzat részéről is jelentkezhet. A módosítás egyértelműen a közigazgatás civil szféra feletti befolyásának a növelését szolgálja, és ezzel a társadalmi aut onómiát korlátozza. Nézzük meg az egyes intézményeket. A beterjesztett törvényjavaslattal létrehozott közhasznú társaság ebben a formában a törvényjavaslat leginkább vitatható jogintézménye. Az intézmény bevezetése felesleges, és további bonyodalmakat fog okozni. A jelenleg hatályos magyar társasági jog és a közhasznú társaság szabályozása egymással ellentmondásban van. Ugyanakkor nem szolgálja ennek az intézménynek a bevezetése az európai közösségi jogharmonizációt sem, hiszen az európai közösségi jogban i lyen társasági forma nem létezik, és ezért úgy gondolom, hogy nem feltétlenül a legjobb irányt tükrözi bevezetése. A jelenlegi alapítványokra vonatkozó szabályozás néhány módosításával megoldható lett volna a javaslat által felvetett probléma. Ehhez nincs szükség egy újabb társasági forma bevezetésére. A közhasznú társaság szabályozása a jelenlegi formában sérti az állami vagyonvédelemnek az elvét is. Ez egy, tulajdonképpen a törvényben eldugott szakasz, de azt hiszem, hogy annál nagyobb
