Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ)
1044 Az egyetemi önállóság mostani kinyilvánítása merőben légvár. Az Akadémia most — és ennek a törvényjavaslatnak is vannak ilyen cikkelyei — felügyeletet lesz képes gyakorolni az egyetemek fölött, amenyny iben a tudományos minősítés hatósági jogkörét birtokolja. Az Akadémia beleszól — akarva és akaratlanul — hatalmas pénzösszegekkel való rendelkezése következtében az egyetemi életbe. Hiába mondják ki az egyetemi autonómiát, ha az Akadémiához kötődés jelenti a tudományos előrehaladást, ha az Akadémia intézményeinek és kutatóhelyeinek a költségvetése határozza meg egyegy egyetemi oktató tudományos munkáját. Ha az Akadémián keresztül vezet az út tudományos fokozatok eléréséhez, akkor a szellemi korrupció bele van építve a rendszerbe. Ennek nem szabad így működnie a jövőben. Nem, mert az egyetem kell, hogy legyen a jövőben a tudományos kutatás középpontjában, és az egyetemeken kell, a szabaddá vált egyetemeken kell a tudományos kutatás legtöbb részének megtörtén nie. Legyenek az akadémikus urak köztiszteletben álló személyek, olyanok, akiket az egész tudományos élet megbecsül, és akiknek maga a társadalom és a tudományos vagy a művészeti közvélemény adományozza ezt a rangot, ezt a kitüntetést, de ne legyenek ők ma guk az egész oktatási és nevelési rendszerre kiterjedő hatalmasságok, ne lehessen olyan joguk, hogy egyes életpályákat, tudományos karriereket döntsenek el. Ez az egész társadalomra nézve óriási veszélyt jelent. Ugyanígy máris lehet látni, hogy a rendszer nem működik rendeltetésszerűen, a Horváth Béla által felhozott példákból is láthatóan. A két művészeti akadémia és annak különkülön való elbírálása, az egyiknek a kirekesztése, a másiknak a támogatása nyilvánvalóan politikai célzatú, és ha még ehhez a tör vény is hozzájárul netán, akkor egy olyan újabb bizantin jelleg marad meg az Akadémiában, amely tűrhetetlen. Ezért tisztelettel javaslom az akadémiai törvénynek a már elfogadott felsőoktatási törvény módosítása utáni megtárgyalását, mert a felsőoktatásnak a saját törvényében kell, kellett volna mindazokat a jogosítványokat megkapnia, amelyek itt most az akadémiai törvény keretében nehezen tárgyalhatók. Könnyen lehet, hogy ez az egész vita mellékvágányra szorul, és akármilyen törvényt hozunk is, az élet ezt nem fogja visszaigazolni, és csak akadályok maradnak a magyar tudományos életben ennek következtében. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Mádai Péter képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszó laló: Mádai Péter (SZDSZ) MÁDAI PÉTER (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy én rosszul emlékszem, de valamikor 1825. november elején gróf Széchenyi István a magyar nyelv művelésére tett alapítványt. Amit én hallottam, az megcsúfolása vo lt a magyar nyelvnek — lehet, hogy rossz a fülem. Ráadásul évi 60000 aranyforintjának — lehet, hogy ezt kevesen tudják, ha tudják, elnézést — évi 1%os kamatát, tehát 3600 aranyforintot ennek a művelésére ajánlott föl. Ez az alapja a Magyar Tudományos Akad émiának, mely született akkor, amikor — nem akarok senkire mutogatni — nehéz volt magyarul beszélni, nem is nagyon illett, Széchenyit is megszólták. Most egy törvényről beszélünk, az Akadémia törvényéről. Valójában nem a magyar nyelvről, mert a másik oldal ról beszélő képviselőtársaim, úgy tűnik, nem tudnak magyarul. Elfelejtik, hogy mi ennek a törvénynek a lényege, hogy ápolni, támogatni, segíteni valamit — magánkezdeményezésből! Én nem veszem magamra a bátorságot vagy magamnak a jogot, hogy képviselőként d öntsek abban, hogy az Akadémia elnöke ilyen vagy olyan — mint ahogy Horváth úr, képviselőtársam megteszi. Nem veszem magamra a bátorságot, mint ahogy Csurka képviselőtársam megteszi, hogy ítéljek. Én csak kérdezni szeretnék: önök, tisztelt képviselőtársaim , amikor az Akadémiáról döntenek, megfeledkeznek Széchenyiről? A magyar beszédről, a magyar beszéd tisztaságáról? Önök egy felügyeleti jogról beszélnek, arról, hogy az egyetemen kit, máshol kit ki nevezzen ki! Elfeledkezünk
