Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSURKA ISTVÁN, a Magyar Igazság és Élet Párt képviselője:
1030 Nos, ennek következtében ez a beterjesztett javaslat olyan, mint a szilvásgombóc. Van rajta egy vékony réteg — prézlinek m ondják — , amelyik nagyon tetszetős, mert olyan rendszabályokat akar bevezetni, amelyekkel valóban mindenkinek egyet lehet értenie, hiszen a rendcsinálást, a felesleges időpocsékolás megszüntetését és a Parlament jobb működését célozzák ezek a javaslatok. A testesebb része a tészta benne — hogy maradjak ennél a hasonlatnál — , az alapvető jogszabályokat érint, a képviselői jogállást, a képviselőknek a Házban való működését. (18.00) Nevezetesen azt, hogy az egyes képviselő kinek felelős akkor, amikor egyegy ö nálló indítványt vagy törvénymódosítást beterjeszt. Vajon elfogadhatóe az, hogy a képviselő — függetlenül attól, hogy milyen a minősége az általa beterjesztett törvénymódosításnak vagy önálló indítványnak — alá legyen rendelve egy bizottság véleményének, és már ott eldőljön a beterjesztett indítványának a sorsa egy olyan bizottságban, amelyet természetesen a többség ural, hiszen mindegyik bizottságot vagy majdnem mindegyik bizottságot a többség uralja, és ahol utasításra tulajdonképpen le lehet szavazni ak ármilyen indítványt? Ezzel a kijelentésemmel nem az eddigi működést akarom igazolni. Nem azt mondom, hogy most ez így helyes és jó, ahogy van, mert minden önálló indítvány vagy minden módosítás ésszerű és fontos. Az azonban rendkívül súlyos sérelme lenne a z alkotmányosságnak, ha a képviselő megfosztatnék ettől a jogától, hogy közvetlenül a plénum elé terjesszen indítványokat, hogy akár csak egyedül maradva is egyegy javaslattal megkísérelje megváltoztatni a dolgok menetét, és beleszóljon a törvénykezés men etébe. Ugyanis a képviselő, amikor ezt teszi — mondom még egyszer, függetlenül az eseti minőségtől — , a választóktól kapott felhatalmazásával él. És ezt súlyos módon, alkotmánysértő módon akarja korlátozni ez a javaslat, amikor egyegy, úgynevezett hatáskö rrel rendelkező bizottság döntésére bízza ennek az indítványnak a sorsát. Igaz, hogy vannak hatáskörrel rendelkező bizottságok, de azok a hatáskörök csak ide vonatkoznak, a Ház elé. A törvény viszont, amit megalkotni készül az Országgyűlés és a képviselő e bbe akar beleszólni, az nem ide vonatkozik — az az egész országra vonatkozik, a törvényhozás értelmére, a rendszer működésére. Ezért tehát ez egy nagyon alkotmánysértő és súlyosan rossz kitétele, illetve javaslata, paragrafusa ennek a törvénynek. Elfogadha tatlan. De van itt más baj is. Ezzel a törvényjavaslattal, amelyet a rendkívüli időszak alatt tárgyalunk meg, az a baj, hogy ez egy politikai indítékból született Házszabályváltoztatás. Kísérjük csak figyelemmel: benne volt ez a javaslat a miniszterelnök úr által eredetileg a rendkívüli ülésszak napirendjére javasolt törvények sorában? Nem, kérem szépen, nem volt benne! Utólag lett beletéve, utólag beszéltek rá képviselőket arra, hogy ezt tegyék bele. Ugyan kérem, miért olyan fontos ez, hogy a rendkívüli ü lésszak utolsó napján fogadja el az Országgyűlés, illetve tárgyalja meg? Azért, mert a magja ennek a törvényjavaslatnak az a szinte észrevétlen, kicsi kis javaslat, hogy a frakciók létszámát 15 főben állapítsák meg. Teszi ezt egy olyan Országgyűlés, amely nem alkotta meg a saját Házszabályát idejében; teszi ezt egy olyan Országgyűlés, amelyben két kisgazdafrakció működik, s csak az egyiknek van meg a bíróság által hitelesített felhatalmazása arra, hogy kisgazdafrakcióként működjék. Itt nem az a kérdés, ti sztelt képviselőtársaim, hogy kinek melyik kisgazdafrakció áll közelebb a szívéhez, hogy politikailag melyiket tartja elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak. Egyáltalán nem erről van szó! Arról van szó, hogy itt már nem is tudom, milyen régóta, több mint egy év óta működik ez a frakció, amelyik 36 főt számlál, és működik egy másik, amelyik hol szót kap, hol nem kap szót, amelyiknek hullámzó létszáma van. Nos, erre miért nem alkotott Házszabályt az Országgyűlés? Hogy tűrheti el egy magát alkotmányos jogálla mnak minősítő ország Parlamentje, hogy ilyen anomália forduljon elő a Házban? Pusztán azért, mert a Kormánynak szüksége van a 36 szavazatra? Nos, igen, ez helyes… De akkor módosítsuk a Házszabályt idejében, és akkor… — most örülök, hogy ilyen mosolyt válto k ki végre az ellenzéki padsorokból… (Sasvári Szilárd: Hol?) … — , akkor talán most is gondolkodnia kellene az ellenzéknek, vajon ezt a törvényjavaslatot, ezt a kis magot is támogassa, hogy most hirtelen 15 főre akarják felemelni a frakciók alakításához szü kséges létszámot.
