Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
1016 bizottságot egyegy törvényre, de természetesen csak a legfontosabbakra. Megfontolandónak tartom ezt. Aztán egy fontos javaslat lehet, megint megfontolásra érdemesnek tűnik — a régi magyar Házs zabályoknak, az 1945 előtti Házszabályoknak is megfelel és sok nyugati házszabálynak — , hogy ne tudjanak "elbeszélni" az emberek egymás mellett, ne az történjen, hogy előre megírt beszédek, ha úgy mondom, egymás mellett való elbeszélése történjen. A régi m agyar Házszabály ismerte azt, hogy csak jegyzetet szabad használni, de beszédet ebben a Házban fölolvasni nem lehet. Én személy szerint kívánatosnak tartanám, hogy ez bekerüljön a Házszabályba. Ilyen intézkedésekkel is, megítélésem szerint, valamelyest leh etne segíteni a vitát. Talán még fontos volna intézményesíteni az érdekképviseletek megszólalási lehetőségét a bizottsági üléseken, meg lehessen őket hallgatni, és el tudják mondani az ő véleményüket. Különösen akkor, hogyha ez egy integrált vélemény, érde kegyeztető tanácsi vagy hasonló vélemény. Erre házszabályi alapokat kellene szerintem már most teremtenünk, ha másért nem, hát a kísérlet okából. Ennyit mondanék nagyjából a vitáról és a szavazásról, és egyáltalán a törvényhozási "üzem" gyorsításáról. A má sik nagy funkció tehát a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Először néhány szót arról, hogy mi is történik itt ezen a címen a magyar Parlamentben. Igazán ilyen intézmény az interpellációs gyakorlat. Megítélésem szerint nagyon helyesen néhány percbe van beszor ítva egyegy interpelláció — csakhogy ez, illetőleg a képviselőinknek a magatartása meglehetősen provincionálissá teszi az interpellációs időszakot, jórészt helyi jelentőségű ügyekben folynak interpellációs szóváltások. Nem lehet azt állítani, hogy a magya r Parlament interpellációs gyakorlata messzemenően kielégítené a Kormány ellenőrzésének az igényeit. És ez egy igen nagy gondot jelent. Igen nagy gondot jelent az, hogy általános politikai kérdéseket vagy meghatározott részpolitikákban való fölvetéseket ne m lehet megtenni tulajdonképpen a magyar Parlament jelenlegi gyakorlata alapján. (Dr. Szabó Iván pénzügyminiszterhez fordulva:) Ugye, interpellációba egy ilyen ügy, mondjuk, a köztársaság kormányának inflációellenes politikája, ez nem fér bele, ezt nem leh et három perc alatt elintézni. (Dr. Szabó Iván egyetértően bólint.) Napirend előtt próbálkoznak némelyek ilyen ügyeknek a fölvetésével, de ez nem igazán a vitának a fóruma, teljesen fals megjelenése ilyen ügynek, és más intézményünk erre nem nagyon van. A beszámoló intézménye nem él — tehát azt hiszem, hogy lépnünk kell. Mégis már az egyes intézményekről szólva néhány szót… Először a napirend előtti hozzászólás… A napirend előtti hozzászólás a mi Házszabályunk szerint halaszthatatlan, rendkívüli és országos jelentőségű ügyben lehetséges. Hát aligalig lehet találni ilyet ezen Ház gyakorlata alapján, amely valóban ilyen volt. Én azt hiszem, hogy erre a körre kell visszaszorítani a napirend előtti hozzászólás gyakorlatát, arra a körre, amit valójában a Házszab ály előír. Ehelyett a napirend előtti hozzászólások, megemlékezések, különböző ügyekben — nem igazán fontos ügyekben — való megszólalások; én emlékszem, hogy az avarokról is esett szó ebben a Parlamentben, és más hasonló ügyek is történtek. És egy nagyon t ipikus hozzászólás az, amikor valaki politikai vitát próbál kezdeményezni nem a megfelelő formában. Ezért egyrészről szerintem rögzíteni kell megegyezéssel, hogy a napirend előtti hozzászólás a frakciók megszólalási lehetősége legyen, és csak valóban halas zthatatlan, országos ügyben, és az összes többi ügy jelenjen meg a magyar Ház gyakorlatában, de napirend után. És így megfelelő helyre kerülnek a kisebb jelentőségű ügyek, és aki kívánatosnak érzi, hogy a Ház — de főleg a Házelnök — idejét igénybe vegye na pirend után, hát tegye… (Derültség.) Ugyanakkor ha ezt a lépést megtesszük, akkor egyértelmű, hogy szükség van arra, hogy a valódi részpolitikákban való politikai vita megjelenhessen a Ház ülésén, méghozzá nem többségi jogként, nem pusztán a Kormány elhatá rozásának a lehetőségei alapján, hanem kisebbségi jogként is. Ezért javasolnám, hogy a politikai vita intézményét is vezessük be valahogy úgy, ahogy a javaslat megfogalmazza, ami annyit jelent, hogy kétötöddel, tehát kisebbségi joggal lehessen témát javaso lni
