Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György):
1010 annak részletes feltételeit — a minimális időtartamokat és az időarányos elosztást — tarta lmazza a javaslatunk. Ha nem időkeretben tárgyalja a Ház a javaslatot, a vita lezárásával kapcsolatban fontos új szabály, hogy bár a vita lezárására egyszerűbb feltételekkel kerül sor, de a lezárást követően frakciónként egyegy képviselő számára még van f elszólalási lehetőség. Bizottságunk javaslata tovább egyszerűsíti és gyorsítja a kivételes eljárás szabályait. A plénum a vitát követően kizárólag a bizottság által támogatott módosító javaslatokkal együtt a javaslat egészéről szavaz. A 15. szakaszban java slatunk egy új vitaformát vezet be. Ez a politikai vitanap. Intézményesíti a házbizottságban erre vonatkozóan korábban kialakított elveket. Korlátozó szabályait az indokolja, hogy a politikai vita ne jusson túlsúlyba a törvényalkotás rovására. Szövege az a lábbi: "A Kormány vagy a képviselők legalább kétötödének írásbeli beadványára az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és minden képviselő ülésszakonké nt legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat. A politikai vita a Kormány nyilatkozatával kezdődik és a Kormány viszonválaszával zárul." A javaslat a hatálybaléptetés, az átmeneti rendelkezések mellett pontosítja az úgynevezett független képviselő fogalmát. Ezen nem a pártokhoz nem tartozó képviselőket kell érteni, hiszen a függetlenek jelentős része frakcióalakításra nem jogosult párt tagja, hanem azokat a képviselőket, akik nem tartoznak egyetlen frakcióhoz sem. Végezetül szere tném megismételni, hogy a bizottságunk javaslata csak a legszükségesebb módosításokat tűzte célul az Országgyűlés törvényalkotó munkájának hatékonyabbá és gyorsabbá tétele érdekében. Engedjenek meg egy személyes kiegészítést. A Házszabály módosítására a mo stani időpontunk a legidőszerűbb. (16.00) Hiszen a parlamenti ciklus utolsó éve arra késztet frakciókat és képviselőket, hogy egyszerre vizsgáljuk a Házszabálymódosítást kisebbség és többség, ellenzék és kormánytöbbség oldaláról. Azért vagyok bizakodó, me rt úgy látom, hogy sikerült az időpontot is jól megválasztani, azon túlmenően tartamában sikerült azt az arányt megtalálni, mely mindkét oldal részéről a törvényhozási munkánk javítását fogja szolgálni. Tisztelt képviselőtársaim! Az ügyrendi bizottság nevé ben kérem, hogy szíveskedjenek támogatni a javaslatunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Salamon László bizottsági elnök urat, kíváne az alkotmányügyi bizottság előadót állítani? Felszólaló : Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid egy mondatban én szá molok be a bizottság állásfoglalásáról. Augusztus 27i ülésünkön megtárgyaltuk a Házszabály módosítására, illetőleg a jogalkotási törvény módosítására irányuló ügyrendi bizottsági előterjesztéseket. Mindkét előterjesztést az alkotmányügyi bizottság szótöbb séggel általános vitára alkalmasnak tartja, és annak megtárgyalását támogatja. ELNÖK (Szabad György) :
