Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pontok előadója:
1007 A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlé si határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Soron következik tehát a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegér ől szóló 8/1989. számú, ezen országgyűlési határozat módosítását indítványozó határozati javaslat együttes általános vitája. Az előterjesztéseket 11437es és 11438as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Dávid Ibolyának, az ügyrendi bizott ság elnökének, a napirendi pontok előadójának. Képviselőnőt illeti a szó. Dr. Dávid Ibolya, az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója DÁVID IBOLYA, DR. az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pontok előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képvi selőtársaim! A parlamenti házszabály minden országban az egyik legfontosabb jogi dokumentum. Jelentősége sokak szerint vetekszik az alkotmányéval, ezért a szakirodalom a parlament belső alkotmányának is nevezi. A parlament működésének legfontosabb elveit, az alapvető szervezeti és működési szabályokat általában az alkotmányok határozzák meg, az alkotmány részletes rendelkezései szűkebb, nagyvonalúbb rendelkezései tágabb teret adnak a parlamenti házszabályoknak a részletkérdések kidolgozására. Az egyes orszá gokban a házszabályok szűkszavúbb vagy terjedelmesebb volta azonban nemcsak az alkotmány rendelkezéseinek részletességétől függ, hanem attól is, hogy az adott ország jogfelfogása szerint a felmerülő kérdéseket általában a szokásjog útján rendezik vagy pedi g igen részletes kodifikált szabályokkal. A magyar Alkotmány ugyancsak tartalmazza a Parlament működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat, a rendelkezések kibontását azonban a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával megalkotott parlamenti Há zszabályokra bízza. A Parlament így rugalmasabban képes kialakítani az önmagára irányadó szabályokat. A működési tapasztalatok, a házbizottság, az ügyrendi bizottság, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság eseti állásfoglalásai ezért időről időre beépülhetnek a Házszabályba, ha a témakör jellege a jogi szabályozást kívánja meg. E bizottságok működése ugyanakkor egy koherens szokásjogi rendszert is kialakított. A magyar szokásjogi szabályok segítik a Parlament rendezett, tervszerű műkö dését. A parlamenti működést azonban nemcsak az Alkotmány és a Házszabályok, hanem a jogalkotási törvény, a választójogi törvény, a képviselők jogállásáról szóló törvény, valamint a képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló t örvény is valamilyen formában meghatározza, determinálja. Ezeket a szabályokat együtt nevezzük a parlamenti jognak. Az elmúlt három év legjelentősebb Házszabálymódosításai az alábbiak voltak: Az első 1989ben a 8. számú országgyűlési határozat. A régi Ors zággyűlés az utolsó ülésen igyekezett alkalmassá tenni a Házszabályt a folyamatosan működő többpárti Parlament igényének.
