Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
1000 Ha megnézzük az árindexet, 198990ben 116,8% volt az emelkedés, 199091re pedig 126,6% volt. Ha ezeket és ezeket a határokat komolyan kell venni a hitelek, illetve a szociális támogatá sok adásánál, és ha ezek a határok fixek, akkor arra az eredményre juthat egy olyan család, amelyik a XIII. kerületben a Herzen utcában szeretne egy, az igényét abszolút nem kielégítő nagyságú lakást megvásárolni - egy 3 fős család másfél szobás, 58 négyze tméteres lakást , hogy ma 5 millió 348 ezer forintért tud megvásárolni, a Pénzügyminisztérium közleménye alapján viszont csak 5 millió 100 ezer forintig járhatna a támogatás. Ha ez a család egy kicsit kijjebb akarna menni Budapestről, mondjuk Rákoskereszt úrra, akkor egy 2 és fél szobás lakás - amelyik még ugyancsak nem egy palota - 5 millió 405 ezer forint, tehát ugyancsak nem kaphatna támogatást. Ennek a közleménynek a számszaki problémáján túl van egy nyelvtani értelmezési kérdése is, amely így fogalmaz; "a lakásépítés előző évi áfát is tartalmazó átlagköltsége". Ebből, így vessző nélkül két olvasata lehetséges a közleménynek. Egyik az, hogy tartalmazza az előző évi áfat - az előző évben az áfa 0 volt , tehát hozzá kell adni a 25%ot. Ha hozzáadjuk a 25 %ot az átlagköltségekhez, arra az eredményre jutunk, hogy a régi és az új lakások között 25%os árkülönbség van, amit a piac igazából nem tud elfogadni. Lehet egy másik olvasata, amit az elején említettem, hogy ezek tartalmazzák a 25%os áfat, akkor visz ont arra az eredményre jutnánk, hogy 4%kal csökkentek az árak. Ennek a közleménynek az alapján kérdezem a miniszter urat, láte lehetőséget arra, hogy a tényleges lakásépítési költségeknek megfelelően korrigálják a közleményt? Második kérdé sem: hogyan kívánják kárpótolni azokat, akik e miatt a nem megfelelő plafonmegállapítás miatt nem kaphatták meg az alanyi jogon járó támogatást? Harmadik, kiegészítő kérdésem: milyen módot vagy lehetőséget lát, hogy a jövőben ilyen téves vagy dodonai közle mény ne jelenjen meg? Várom válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó Iván pénzügyminiszter urat, szíveskedjék az interpellációra megadni a választ. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A hatályos jogszabályok alapján az átlagosat lényegesen meghaladó méretű vagy költségű lakás építéséhez, vásárlásához állami támogatásokat vagy kedvezményeket igénybe venni nem lehet. A jogszabály az együtt költöző családtagok száma alapján határozza meg a méretet és a költségszintet, amely az előző évi átlagos építési költséghez igazodik. Ezt a költséghatárt teszi közzé a Pénzügyminisztérium. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy minél magasabbra tesszük a lakásárnak mesterségesen, és nem a statisztikai adatok alapján az emelését, annál több magasabb jövedelmű, és a lakásigénylés támogatására egyébként nem jogosult személy veheti igénybe az állami támogatásokat és kedvezménye ket. A törvény szelleméből nem ez következik. A képviselő úr állítása szerint - mivel ez év január 1jétől az új lakásokat 25%os forgalmi adó is terheli - nem fogadható el a költségszintnek mintegy 20%kal való növelése az előző évhez képest. Kérdezi, vane lehetőség az ezt tartalmazó közleményben meghatározott költségszint módosítására. A költségszintet úgy számítjuk ki, hogy az építési költségek növekedése nem azonos módon jelenik meg a fővárosban és a vidéki települések építkezésénél. Ezért tartalmaz a jelzett közlemény eltérő költségszinteket külön a fővárosra és külön a megyékre. A különbség azt a köztudott tényt kívánja kifejezni, hogy a fővárosban - sok év tapasztalata szerint - mindig is magasabb volt az építkezés költsége, mint vidéken. Ebben fonto s szerepe van a magas telekáraknak és a munkaerő bérköltségének.
