Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR., igazságügy-miniszter:
972 Csak olyan változtatásokat tartalmaz, amelyeket nemzetköz i kötelezettségvállalásaink vagy az imént hivatkozott Btk.módosítás vagy a jogi szabályozás szintjével összefüggő törvényességi követelmények, esetleges alkotmánybírósági határozat, illetőleg gyakorlati tapasztalatok tesznek indokolttá. Ez tette lehetővé azt, hogy a tisztelt Országgyűlés hozzájárulásával a javaslat kivételes eljárásban történjen tárgyalás szempontjából. Így tehát egy olyan jogszabály megalkotását kérjük a tisztelt Országgyűléstől, amely alapjaiban ugyan nem változtatja meg a magyar bünteté svégrehajtást, de több fontos részletkérdésben előrelépést jelent. Ami a lényegesebb rendelkezéseket illeti, a következőket szeretném kiemelni. Először is: Jogrendszerünkben a bíróság büntetésvégrehajtási feladatait a megyei bíróságokon működő ún. büntet ésvégrehajtási bíró látja el. A javaslat kétfelől módosítja a büntetésvégrehajtási bíró eljárásainak szabályait, így egyrészt, figyelemmel az Alkotmánybíróság velünk egyetértő határozatára, általánossá teszi a büntetésvégrehajtási bíró végzése ellen a f ellebbezés lehetőségét, és másrészt szélesíti a bíró hatáskörét. Így az utóbbi körben, ha a büntetésvégrehajtási intézet a fegyelmi vétséget elkövető elítélttel szemben magánelzárást szab ki, ezen határozat ellen az elítélt a büntetésvégrehajtási bíróhoz fellebbezhet. A másik kiemelendő változás a szabadságvesztés végrehajtási fokozataival függ össze, annak ellenére, hogy a hármas felosztás, tehát a fegyház, börtön és fogház rendszeren alapvetően - az elhatárolást illetően - nem változtat, mégis gyakorlat i tapasztalatokból kiindulva, a javaslat a börtön és a fogház esetében, éppen az imént említett büntetésvégrehajtási bíró határozata alapján, lehetőséget kíván adni enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására, sőt egy év kitöltése után kivételesen, még a fegyházban is lehetővé teszi a végrehajtás szabályainak bizonyos enyhítését. Nem adva fel természetesen azt az elvet, hogy a fegyház az elítélt fokozott izolációját kell hogy jelentse. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi jogi szabályozás formáját illetően a büntetésvégrehajtási jog kétszintű. A hivatkozott törvényerejű rendelet felhatalmazást ad az igazságügyminiszter részére, hogy a részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. Ezt a helyzetet részben felül kellett vizsgálnunk, hiszen a garanciális sz empontokra tekintettel, néhány kérdésben meg kell változtatni a szabályozás szintjét. A javaslat több olyan rendelkezéssel egészíti ki a törvényerejű rendeletet, amely jelenleg a hatályos jogszabályok alapján miniszteri rendeletként szabályozódik. Ilyenek a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására, a fogva tartottak vallásgyakorlására, a terhes és a kisgyermekes elítélt nők jogaira, a levelezés ellenőrzésére, a magánelzárás és a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések. Hasonló me gfontolásból tartalmazza a javaslat a javítóintézeti nevelés alatt a fiatalkorúak jogait és kötelességeit, amelyekről jelenleg intézeti rendtartás szól. (12.00) A szabadságvesztést töltő elítélteknek adható jutalmakat a javaslat egy vonatkozásban a kimarad ással kiegészíti, ez 24 órát nem haladhat meg. Szűkülnek viszont másfelől az elítélttel szemben kiszabható fegyelmi fenyítések. A gyakorlatban ugyanis nem vált be néhány ilyen fenyítési forma, így például a látogató fogadásától való eltiltás, vagy a soron következő csomag átvételétől való eltiltás, vagy a munkadíj csökkentése, vagy a fegyelmező részlegbe utalás a korábbi tapasztalatok alapján most elhagyásra kerül. A már hivatkozott, két héttel ezelőtt elfogadott Btk.módosítás - amelyet a tisztelt Ház elfo gadott - a munkakötelezettséggel járó büntetések közül, mint az emlékezetes, kiiktatta a javítónevelő munkát és a szigorított javítónevelő munkát, és csak a közérdekű munkát tartotta fenn. Ez ugyanakkor szükségessé tette, hogy a most előterjesztett javas lat módosítás formájában - hiszen
