Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió-, rádió- és sajtóbizottság alelnöke:
970 világ tudományos folyóirataiban. Nemrégen mondta el valaki, hogy körbejárta a gyógyszerkutató laboratóriumokat, és rögtön elmondták neki, hogy kérem szépe n, itt jelent meg közleményünk, ennyi cikket tettünk közzé, ennyit bizonyítottunk, és akkor megkérdezte: és hány pirula lett ebből? Hát pirula nem lett. Két véglet, amit említek, mert pirulának is lenni kell, mert a gyógyszerkutatás akkor igazán hatékony, hogyha abból konkrét gyógyszer, az emberiség javát szolgáló gyógyszer születik. Most a közélet foglalkozik egy kérdéssel, egy testbe beültethető művesével kapcsolatos ígéret forog közszájon. Jött valaki, előadta, hogy ő elő tud állítani egy olyan művesét, amit be lehet ültetni a testbe, és Magyarországnak ez 23 billiárd forintnyi tiszta hasznot fog hozni, és 10 milliót kapott, ha jól emlékszem, erre az ígérgetésre, míg végül az utolsó félmilliót már nem fizették ki neki, de ez csak azzal magyarázható, hogy egy tudós lett az OMFB elnöke, aki rögtön átlátta, hogy ebből nem 23 billiárd nem lesz, hanem semmi sem lesz. (11.50) Ilyen végletek húzódnak meg a mai napirendünk mögött, és ezeket azért mondtam el - tisztelt képviselőtársaim , mert egyértelmű en szeretném leszögezni, hogy nagyon kevésnek tartom azt az összeget, amit az OTKA keretében a tudomány kap. Biztosan nem vagyok egyedül ebben, én szükségét érzem annak, hogy az ebből a mostani helyzetből való kijutásunkhoz a tudományt jobban hasznosítsuk. Igen ám, de ahhoz, hogy hasznosítani tudjuk, ahhoz istápolni, támogatni is kell, pénzügyileg is támogatni kell. Én jelen voltam Manchesterben egy olyan időpontban, amikor ott a magyar származású Lajta László volt a Krisztus Kórház és Kutatóinté zet igazgatója, aki az angol rákkutatási alap döntő többségét kapta meg a kutatásai céljára. Gazdálkodhatott ezzel a pénzzel, bármire fordíthatta, de minden esztendőben megjelent ott az ellenőr attól az alaptól, ahonnan a pénzt kapta, és ez az ellenőr szám on kérte a legrészletesebben az eredményeket, a kutatási feltételeket, a kutatási reményeket, és csak akkor kapták meg a következő évre is a pénzt, hogyha bebizonyították, hogy igenis jó úton járnak, és az eredmény kilátásban van, és egyértelműen megbízhat ó. Tehát amikor ezt a törvénytervezetet elfogadásra ajánlom képviselőtársaimnak, akkor a törvény mögötti szférára vonatkozóan ismételten szeretném elmondani, hogy szükséges az ellenőrzés, nagyon fontos, hogy minden fillér oda jusson, ahová kell, de azért á lmodhasson a tudós. Valljuk be itt egymás közt azt - önkritikusan is , hogy a politika nem nagyon tud újat produkálni. Tessenek megnézni majd, lapozgatva a Bibliában, hogy minden kitervelt puccsnak valahol már megtörtént az elődje, vagy több elődje is tör tént, vagy többször is csiszolták a puccs dolgait. De újat ma a tudós tud csak mondani. Várjuk ezt az újat, de segítsük a tudóst ahhoz, hogy ezt az újat meg is tudja fogalmazni, álmaiban is, és aztán megvalósítva konkrét formában a gyakorlatban is, esetleg pirulában is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következik Zsigmond Attila képviselő úr, a kulturális bizottság alelnöke. Felszólaló: Zsigmond Attila, a kulturális, tudomány os, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság alelnöke ZSIGMOND ATTILA, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság alelnöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Egy sajnálatos tévedésre kell felhívnom a figyelmet, a téve dés a jelentésünkben található, a 24. számú pont alatt.
