Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - MÉSZÁROS PÉTER, DR. (MDF)
959 A törvénytervezet és a képviselői módosító javaslatok igazá n jó alapot adtak a vitára. A tárgyalás valóságos műhelymunka volt, a szakmai érvek ütköztek egymással, és ennek eredményeképp az előterjesztő, valamint a jelen levő érintett minisztériumok képviselői és a bizottság a vitatott pontok jelentős részében mege gyezésre jutott. Ennek eredményeként a tárgyalás során képviselőtársaink 35 módosító indítványt vontak viszsza. A bizottság egyharmada sem támogatott 52 módosító indítványt, és jellemző az egyetértésre, hogy 14 esetben pozitív egyetértésről számolhatok be, ami azt jelenti, hogy a módosításoknál a bizottság és az előterjesztő egyetértett, mindössze háromban van negatív egyetértés, tehát, hogy a bizottság sem támogatta, és az előterjesztő sem, és egyetlenegy alkalommal a bizottsági tárgyaláson szerepelt eltér és a két véleményben. A miniszteri felelősség és ennek garanciái, ugyanakkor az önállóság és a megfelelő szakmai részvétel, a szervezeti feltételek, a pályázati rendszer és az alap pénzügyi védelme mind korrekt módon szerepel a módosító javaslatokkal is ki egészített törvényjavaslatban. A kulturális bizottság a törvényjavaslat elfogadását támogatja, és a tisztelt Háznak is ezt ajánlja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselőcsoportok á lláspontját fejtheti ki szabályaink szerint egyegy képviselőtársunk. A Magyar Demokrata Fórum részéről Mészáros Péter. Felszólaló: Dr. Mészáros Péter az MDFképviselőcsoport nevében MÉSZÁROS PÉTER, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képvi selőtársak! A 80as évek közepén az alapkutatások támogatásának drasztikus csökkenése időszakában KözépKeletEurópában elsőként jött létre hazánkban egy korszerű kutatástámogatási rendszer, az OTKA - az országos tudományos kutatási alap , mindenekelőtt a z egyetemi és a kutatóintézeti alapkutatások finanszírozására, elsődlegesen az akkori NSZKbeli tapasztalatok figyelembevételével. E rendszer működése az elmúlt évek során nem volt mentes a megszokott mechanizmusoktól, kompetenciazavaroktól, sajátos hatalm i törekvésektől a hazai tudománypolitika, a kutatási szféra területén. Jelen törvény célja, hogy keretet adjon az OTKA további működésének, a maga eszközeivel hozzájáruljon a tudományos kutatás szabadságához, a tudományos kutatóhelyek autonómiájához, ugyan akkor segítse az egyetemek és a kutatóintézetek strukturális korszerűsödését, versenyképességét, átalakulását. Zömmel alapkutatásokról lévén szó, lényeges az idézőjelbe tett "társadalmi" felhasználói szféra szerepe, a társadalom meggyőzése a ráfordítások s zükségességéről, az elbírálás korrektségéről, ezért tettem javaslatot itt is a FEFAhoz - a felsőoktatási európai felzárkózási alaphoz - hasonlóan a felhasználói szféra megjelenítésére az OTKAbizottságban, illetve a kollégiumokban. Ez nem nyerte meg a biz ottság és az előterjesztő tetszését, de azt hiszem, hogy az eredeti előterjesztés vagy akár a bizottsági indítvány az OTKAbizottság összetételére vonatkozóan is lehetővé tenné azt, hogy pl. a Kormány által felkért tagok között olyan tekintélyes, a kutatás i szférában közvetlenül nem érdekelt személyiségek jelenjenek meg, akik biztosítanák ezt a társadalmi részvételt, a társadalmi közvetítő szerepet. A másik fontos alapelv, a transzparencia, az áttekinthetőség, az átláthatóság, a projektértékelő é s a kiválasztó tevékenység során - ennek fontosságára egyébként a tavalyi OECDjelentésben is vannak utalások , valamint a kutatói közösség közvetlen részvétele az értékelés folyamatában. Erre vonatkozóan javaslatot is tettem: nemcsak a szakterületi kollé giumokban, hanem a bizottságban is a kutatói közösségek ajánlásai alapján kikerülő kutatók képviselhetnék e szférát. Ez a módszer, a tudományos fokozattal rendelkező kutatók közvetlen jelölési joga, úgy érzem, széles körű és demokratikus megoldás, egyébkén t az akadémiai bizottságoknál lényegében ez ma is
