Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
901 kötelezettségeinkkel, de ugyanakkor kereskedelmi gyakorlatában minden piacgazdaságú ország megtesz saját termelői és fogyasztói védelmében? Kérdezem, milyen intézkedéseket terveznek a tárcák az élelmiszertörv ény és a közegészségügyi előírások növekvő számú megszegőivel szemben. Várom államtitkár úr válaszát. (Kis taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Medgyaszszay László földművelésügyi minisztériumi államtitkár urat, az interpelláció ra adja meg a választ. Dr. Medgyasszay László földművelésügyi minisztériumi államtitkár válasza MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Filló Pál képviselő úr interpellációja időszer ű kérdéseket vet fel, lehetőséget teremt az esetleges egyéb, ebben a körben manapság megjelenő félreértések tisztázására. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azonban csak a leglényegesebb elemekkel tudok foglalkozni. Az első kérdésére a következőket v álaszolom. Az agrárágazat importja az elmúlt években az összexport mintegy 25%át tette ki, összességében 2 milliárd dollár értékű pozitív szaldót eredményezve. A további évekre nézve meghatározó jelentőségűek a hazánk és az EK - az Európai Közösség - közö tti társulási szerződés előírásai. E szerződés javuló piaci pozíciókhoz juttatja a magyar baromfiipari termékeket, a marha- és sertéshúst, a friss és feldolgozott zöldség, gyümölcstermékeket, valamint a sajtféléket és az étkezési búzát. Az Európai Közössé gekből származó agrártermékekre jóval szerényebbek a vámkedvezmények. Összességében az úgynevezett adott és kapott koncessziók aránya 1:8, az utóbbiak javára. A magyar importkedvezményben ha található is érzékeny termék, annak súlya igazán nem jelentős. Az importvállalásnak ez a mértéke a magyar agrártermelésre számottevő veszélyt nem jelent. A növekvő mértékű magyar export megvalósítása érdekében a jövőben sem lehet elzárkózni egy ésszerű nagyságrendű import engedélyezése előtt. Ennek szellemében kerül sor a visegrádi egyezmény aláírására és az EFTAszerződés előkészítésére. A hazánkban nem, vagy csak részben megtermelhető áruk importján túl, egyes termékeknél valóban, időszakosan, eseti jelleggel a szükséges választékbővítésnél kissé nagyobb volumenű volt az import. Ennek oka részben az engedélyezési rendszer és a vámhatóságok kijátszása, másrészt a kiskereskedelmi hálózat jobban érdekelt esetenként a drágább importtermékek értékesítésében, és esetenként a hazai termelés sem volt kellően versenyképes az imp orttermékekkel. Az importvédelem eszközei - melyek több oldalról szolgálják a hazai termelés védelmét - jelenleg a következők. Először: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importjának 90%a engedélyköteles. Ezen belül a fogyasztási cikk globál kvót a meghatározza az egyes importálható élelmiszerek maximális értékét. Továbbá: széles körű vám- és illetékrendszer van érvényben az élelmiszerek importjára. Példaként említhető a következő néhány vámtétel: tej 30%, vaj 60%, sajt 4050%, zöldség, gyümölcs 1540%. Végül: piaczavarás esetén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően dömpingellenes eljárás kezdeményezhető. A Földművelésügyi Minisztérium már régen kezdeményezte a fokozott védelmet - elsősorban a nagyobb súlyú ágazatok esetében. Az erre vonatkozó kid olgozott tárcajavaslatot az importszabályozásért felelős Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával egyeztetjük. Fontos azonban, hogy intézkedéseink a folyamatban levő nemzetközi tárgyalásokkal összhangban és megfelelő időpontban történjenek. Az átf ogó importszabályozást a GATTban folyó agrárkereskedelmi tárgyalások lezárásától várhatjuk. Ennek lényege az, hogy a GATTszerződést aláíró minden tagország azonos elvek szerint
