Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
883 Törvénytől függetlenül és törvény mellett is vi lágos, hogy létezik egy etnikai bomba KeletKözépEurópában, és ez nem bolgár bomba, nem lengyel vagy német bomba, ez cigány bomba. Arról van szó, hogy a gazdasági válság okozta súlyos problémák, a rasszista tendenciák, és egyáltalán az a nyomorúságos hely zet, amelyben élünk, és magát az elszegényedés folyamatát figyelembe véve ez faji előítéletességgé válik, és jól tudjuk, hogy ezt nem a kisebbségi törvénynek kell megoldani. Olyan kisebbségi törvényt kell létrehoznunk, amelyik megfelelő hatással bír más tö rvényekre, a szociális, a gazdasági, a költségvetési törvényre, és olyan garanciákat nyújt, olyan kereteket biztosít a kisebbségi lét számára, amelynek hatására a kisebbségek - jelen esetben a cigányság - részesévé válik a döntéshozatali mechanizmusoknak, egyszerűen integrálódik a magyar társadalomba. Erre való álláspontunk szerint a törvény. De mit tegyünk akkor, ha ez a jelenlegi törvénytervezet elfogadhatatlan? Mindenféleképpen olyan törvényre van szükség, amely bírja a kisebbségek egyetértését, akaratát . Ezért azt szeretném javasolni, hogy a hat párt, a Parlament kötelezze a kormányzatot arra, hogy a konszenzusos törvénytervezetet hozza a Ház elé, egyszersmind vonja vissza ezt a törvényt, és gondolkodjunk abban, amiben már volt egy világos konszenzus, úg y a kormányzat képviselői, mint a kerekasztal képviselői között. Ha a Parlament nem teszi meg ezt a döntést, akkor vállaljon kötelezettséget arra, hogy a hatpárti módosító csomag elkészítésénél vegyen részt a kerekasztal képviselője, és a kerekasztal részv ételével és egyetértésével szülessen meg ez a hatpárti módosító csomag, és úgy kerüljön a Ház elé. Ennek a módosító csomagnak alapvetően tartalmaznia kell azon változtatásokat, amelyek a garanciákat jelentik a törvény végrehajthatóságának, érvényesülésének . Olyan érdekképviseleti rendszerre van ugyanis szükség, amely a kisebbségek számára a legszélesebb körben biztosítja az önrendelkezés, az autonómia jogát. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásánál nem a többségi akaratnak kell megnyilvánulnia, hanem épp en az autonómia elvének tiszteletben tartásával a kisebbségeknek egy bizonyos létszámához köthetően - például a kerekasztal, vagy ahogy a roma parlamenti törvénytervezet javasolja - például ötven ember magát egy adott kisebbséghez tartozónak valló, választ ásra jogosult magyar állampolgár kinyilvánítása után köteles legyen kisebbségi önkormányzati választásokat kiírni a választási bizottság. Tehát ebben az a lényeg, hogy a kisebbségi önrendelkezés alapján szülessenek meg ezek az autonómiák és ne a többségi ö nkormányzat döntésével. (13.00) A másik, igen lényeges kérdés, amelyet már említettem, a teljesítési és finanszírozási garanciák, amelyeket ez a törvény egyáltalán nem tartalmaz. A jogi szabályozás kereteket, korlátokat jelöl. Ha a jogszabályban biztosítot t jogok mögött nincsenek a jogérvényesítést szolgáló garanciális szabályok, a kisebbségi joggyakorlás pénzügyi, anyagi, teljesítési garanciái, akkor a törvény csupán deklarációk és jogi korlátok gyűjteménye lesz. Gondolom, senki nem ilyen törvényt szeretne , hogy ha másképp nem, akkor arra kérem önöket, hogy próbálják meg mondjuk a külhoni vagy a határon túli magyarság helyzetébe gondolni magukat: mit szólnának ahhoz, hogyha mondjuk Funar úr a romániai vagy a kolozsvári magyar kisebbségi önkormányzat fölállí tásánál szavazati joggal rendelkezne? De hál' istennek, vannak más, fontos kisebbségpolitikusai is Európának. Például Worms úr, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének készített egy véleménytervezetet a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól k észült 5190es számú magyar törvénytervezethez. Azt írja Worms úr, hogy: "Befejezésül arra szeretnénk biztatni a magyar Parlamentet, hogy legyen tekintettel a törvény végrehajtása során esetleg felmerülő, a nem kormányzati, és főként maguk a kisebbségi egy esületek által kinyilvánításra kerülő nézeteltérésekre. Ezzel kapcsolatban jelezni kellene annak szükségességét, hogy figyelembe vegyék nevezetesen a cigány egyesületek észrevételeit, tekintve, hogy évek óta ez a legtöbbet nélkülöző csoport nemcsak Magyaro rszágon, hanem az európai országok nagyobb részében is. Az a tény, hogy a cigányoknak nincs óhazájuk, amely jogaikat támogathatná, semmi esetre sem jelentheti azt, hogy etnikai kisebbségként megfosszák őket jogaiktól, bárhol is élnek."
