Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
881 általánosak és érvényesülésük garanciális részletszabályai nélkül gyakorlati megvalósulásuk értelmezhetetlen. Ahol mégis van garanciális szabály, az szubjektív és nem jogi kategória. Például a 8. §: "A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális esélyegyenlőségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles." Ahol pedig a részletszabályozás konkrét, ott a jogosítvány beszűkül, példa erre a 17. § (3) beke zdés: "A kisebbségi közösségeknek joguk van anyanyelvű vagy anyanyelvi óvodai nevelés alsó, közép- és felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni." Aláhúzom, évek, évtizedek óta egyébként ezt tesszük, eredménytelenül. Harmadszor: az alapvet ő rendelkezések a kisebbségeket államalkotó tényezőnek ismerik el a 3. §ban. E minőségük kifejeződése a helyi és országos önkormányzatok alakítására vonatkozó alkotmányos jog - 5. § (1) bekezdés , valamint az önkormányzatok testületi jellege, 5. § (2) be kezdés. Az önkormányzatok törvénytervezete szerint a kisebbségi létből adódó esélyegyenlőtlenség kiküszöbölésének eszköze, az érdekvédelem, az érdekképviselet, a kisebbségi identitást kifejező kulturális autonómia gyakorlásának köztestülete. Ezzel szemben a IV. fejezet részletszabályai szerint a kisebbségi önkormányzat nem autonóm. Nagyon lényeges kérdésről van szó! Nem autonóm, mert a kisebbségi települési önkormányzatot nem a kisebbségek választják, hanem a választani jogosult magyar állampolgárok összess ége, azaz ilyen vagy nem lesz, vagy csak kirakatnak néhány. Mert a kisebbségi önkormányzati csoport létrehozása a törvényi objektív feltételek megléte esetén sem a kisebbség, hanem a többség helyi önkormányzatának akaratától függ. Azért sem autonóm, mert a kisebbségi országos önkormányzatot a nem autonóm és nem a kisebbségek által választott helyi kisebbségi önkormányzatok hozzák létre. Itt egy pillanatra megállnék. Ugyanis arról van szó, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok felállításához a képviselőtest ület legalább 50%ának kisebbséginek kell lenni, a kisebbségi önkormányzati csoport létrehozásához a képviselőtestület legalább 30%a, illetőleg településrészi kisebbségi önkormányzat hozható létre, ha valamely település 5%a így dönt. Ebből az adódik szám ításaink szerint, hogy körülbelül egytucatnyi roma kisebbségi önkormányzat hozható létre Magyarországon, és ha hozzávesszük azt, hogy körülbelül 2000 településen élnek, akkor ebből egyértelműen kitűnik, hogy körülbelül 56 ezreléknyi roma kisebbségi önkorm ányzat hozható létre. Ha ezeket a roma kisebbségi önkormányzatokat a kollektív kisebbségi jogok letéteményeseinek tekintjük, akkor ebből kiderül, hogy a közösségi jogaiktól e törvény megfosztja a magyarországi roma kisebbséget. A következő részben azzal sz eretnék érvelni, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem köztestületek. Nem köztestület, mert döntés helyett kérdezhet, javasolhat, kezdeményezhet, kifogásolhat a 26. § (1) bekezdése szerint. Mert saját hatáskörének kereteit a települési önkormányzat rendelet e határozza meg a 27. § szerint. Nem köztestület, mert a kulturális autonómia intézményeiben kinevezési jogkörrel nem rendelkezik. (12.50) Összefoglalva: az államalkotó kisebbségek kisebbségi önkormányzatai nem kisebbségiek. Nem kisebbségiek, mert nem a ki sebbségek hozzák létre, mert nem autonómok, feladatuk és hatáskörük többségi testületi döntéstől függ, mert a kisebbségeknek nem felelősek. Hatodszor: a törvénytervezet a települési önkormányzatot kisebbségi jogadományozó helyzetbe hozza saját hatásköre, s aját vagyona terhére, ezért - a törvényből adódóan - érdekellentétet teremt többség és kisebbség között ott is, ahol az előítéletek önmagukban nem indokolnák. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásának törvényi szabályai mellett ez az ellenérdekeltségi hel yzet, amely egyben aláfölé rendelt viszonyra, adományozó és megadományozott, azaz kiszolgáltatott viszonyára épül, törvényszerűen minimálisra csökkenti a kisebbségi önkormányzatok várható számát, beleértve az országos önkormányzatét is.
