Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PAPP SÁNDOR, DR. (MDF)
877 A magyar nemzetiségi törvény természeténél fogva alaptörvény jellegével ren delkezett, és így furcsa módon a trianoni szerződés kisebbségvédelmi rendelkezései már elfogadásuk előtt a magyar alkotmány szerves részét képezték, és nem a békediktátum tette őket azzá. Tisztelt Ház! Ha most mindez hihetetlennek tűnik fel, akkor lássunk erre csupán egyetlen konkrét példát. Példám a nemzetiségi iskolaügyre vonatkozik. A trianoni szerződés 58. cikke (5) bekezdése megállapítja: a kisebbségek saját iskolákat állíthatnak fel. Az 59. cikk (1) bekezdése szerint a magyar kormánynak gondoskodnia k ell az állami iskolákban a kisebbségek anyanyelvi oktatásáról. Az 59. cikk (2) bekezdése: a kisebbségek számára közsegélyt kell biztosítani. A végrehajtásról szóló 4800/1923as számú rendelet a kisebbségek iskolai jogait a fentebb idézett rendelkezéseken t úlmenően biztosította, s e tekintetben az 1868as törvény hagyományaihoz tért vissza. Megemlítendő az is, hogy míg a trianoni szerződés csak az elemi iskolákban írja elő a kisebbségi tankötelesek anyanyelvi oktatását, a 4800/1923as számú rendelet erre von atkozóan bizonyos polgári és középiskolákban is intézkedik, sőt egyetemi tanszékek felállítását a kisebbségi nyelv és irodalom számára elrendeli. Tisztelt Ház! Az összevetést a nyelvhasználat, az anyanyelven való kérvényezés joga, a bíróság előtti nyelvhas ználat, a törvényhatóságok nyelvhasználata, az egyesületalakítási jog, a nemzetiségi állampolgárok hivatalviselése és a hivatalok gyakorlása, a nemzetiségek büntetőjogi védelme tekintetében is elvégezhetnénk, úgy vélem azonban, hogy erre nincs szükség. Míg Európa legtöbb államában a nemzetiségi jog a Párizs környéki kisebbségvédelmi klauzulák óta veszi kezdetét, s így a nemzetiségi jog tekintetében a nemzetközi szabályozás megelőzi a közjogi rendezést, addig Magyarországon a nemzeti jogok 1868 óta rendszerb e foglalva az alkotmány szerves részét képezték, s e jogok közül csak néhányat ismételt meg a trianoni békeszerződés. Nálunk tehát a közjogi szabályozás megelőzte a kisebbségvédelem érdekében vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeket. (12.30) Lehet abban t ehát valami meggondolkodtató, hogy a szövetséges és társult főhatalmak a Párizs környéki békerendszerekben az utódállamokba szorult bárminő kisebbségek jogait csupán oly mértékben védték, amihez képest a fél évszázaddal korábban született magyar jogi szabá lyozás kimutathatóan sokkal szabatosabb formában és tágabb keretek között intézkedett. Tisztelt Ház! Önök most joggal mondhatják, hogy a gyakorlati eredmények bizony nem voltak ehhez foghatók. Kétségkívül igaz, mégis két megjegyzést fűznék hozzá. Az egyik: csak remélhetjük, hogy az elkövetkező években a történetírás ezt illetően a valóságot, a tényeket megszabadítja a politikai indíttatású szándékos torzításoktól, amihez még hozzá kell vennünk, hogy szándék és eredmény a körülmények kényszerítő hatása alatt gyakran távolra kerülhet egymástól. Másfelől ne feledjük, hogy a mi most, biztos vagyok benne, legjobb szándékkal meghozandó törvényünkről, annak eredményes vagy csupán részben eredményes működéséről is a gyakorlat, a történelem fogja kimondani a végső sz ót. Meglehet, hogy az utókor véleményét hallva már nem lennénk olyan nagyon elégedettek e művünkkel. Tisztelt Ház! A törvénytervezet kétségkívül leginkább újszerű és legnagyobb hatású része az a vállalkozás, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek számára a z önkormányzatiság különböző formáinak megteremtését kívánja rögzíteni. Ennek alapvető törekvése, hogy az egyéni jogok mellett a közösségi jogokat is elismerje, kísérletet tegyen a közösségi jogok gyakorlatban történő megvalósítására, és megadja az alkotmá nyos jogokat a helyi és az országos önkormányzatok létrehozására.