Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
871 Kertelés nélkül kell ezzel összefüggésben kitérni egy témára, amelyről hallgatni szokás, mert felvetése a szenvedélyek felizzásának koc kázatával jár. Ez pedig az egyes kisebbségeket alkotó emberek száma, pontosabban a kisebbségek létszámának különkülön történő megállapítása. Hazánk is azon országok közé tartozik, amelyekben hovatartozásuk miatt lettek százezrek koncentrációs táborok áldo zatai, ahonnét ugyanezen okból űztek ki százezreket, és ahol a kényszer eszközeit is bevetették annak érdekében, hogy etnikumi alapú lakosságcsere alanyaivá tegyenek embereket. Ezért a kisebbségekben érthetően vált ki izgalmat és gyanakvást létszámuk kérdé sének puszta szóbahozatala is. A probléma ennek ellenére megoldásra vár, mert a megoldás a kisebbségnek és többségnek egyaránt érdeke. Miért? A kisebbségek esetében igényeik összességének felmérése és ezen igények kielégítésének, illetőleg a kielégítés mér tékének és ütemezésének megtervezése indokolja ezt. A kisebbségi jogok érvényesíthetősége végett, a kisebbségeknek nyújtott anyagi támogatás nagyságát és mértékét nem kizárólagosan határozza meg az adott kisebbség lélekszáma. De ez utóbbitól nem lehet és n em is szabad azt függetleníteni. Alaptámogatás minden kisebbségnek jár. A többlettámogatásnak azonban, figyelembe véve az egyes kisebbségek fejlettségi szintjét is, többékevésbé létszámukhoz kell igazodnia. Ennek mellőzése torz arányokhoz vezethet. Egyese knek módot adhat a zavarosban halászásra, másokban pedig joggal kelthet ellenérzéseket. Vannak, akik a létszámkérdésről azzal az indokkal nem óhajtanak tudomást venni, hogy az igény a fontos, az összlétszám viszont érdektelen. Vagyis, ha egyazon kisebbsége n belül meghatározott vagy meghatározandó számmal alátámasztott igény jelentkezik, akkor ez a kisebbség összlétszámától függetlenül is kielégítendő. Én ezzel az érveléssel nem tudok mit kezdeni. Ezen az alapon ugyanis, ha a társadalom meghatározott számú c soportjaiban igény merül fel valamire, akkor az állam szerveinek kutya kötelessége ennek teljesítése? Az ilyen okoskodás abszurditása pedig nem szorul bizonyításra. De saját érdekéből kifolyóan nem nélkülözheti a többség sem a kisebbség létszámának ismeret ét. Ennek hiányában nem vethető senki szemére, ha a valósággal ellentétben köztársaságunk tízmillió magyarjáról beszél. Az egyes etnikumok létszámának pontos rögzítése elejét veszi annak, hogy határon túli ellenfeleink azzal a hazugsággal ámíthassák a vilá got, amely szerint ennyi meg ennyi idő alatt a kisebbségek újabb tíz- vagy éppenséggel százezreit nyelte le a magyar nacionalizmus. Tisztelt Ház! A nemzeti, etnikai hovatartozás kötelezően nyilvános megvallatása és az egyes kisebbségek létszámá nak megállapítása két különböző dolog. A kettőnek korántsem kell együtt járnia. Készíthető olyan felmérés, amelyben a hovatartozás megjelölése az érintett személyek egyéb személyes adataival nincs semmiféle kapcsolatban, azaz nem ad módot a személy konkrét azonosítására, amelyet egyébként tilt a személyes adatok védelméről, általunk hozott törvény is. (12.00) Vannak országok, ahol ennek már kialakult technikája és gyakorlata van. Hazai adaptálásuk tehát nem jelentene gondot. Nem biztos, hogy ennek módját és mikéntjét ebben a törvényben kell szabályozni. Az viszont biztos, hogy e kérdésről jelen törvény sem hallgathat. Szükségesnek látszik tehát egy olyan paragrafussal történő kiegészítése, amely kimondja, hogy a kisebbség létszáma megállapításának módját kül ön jogszabály szabályozza, illetőleg e megállapításra más jogszabály rendelkezései alapján kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségek egyéni jogai általános emberi jogok, amelyek a születéssel együtt teremtődnek meg. Közösségi jogok birtokosává a kise bbségi egyén akkor válik, amikor tudatosan vállalja a valamely etnikumhoz való tartozást. Ugyanakkor közösségi jog ott és akkor alakul ki, ahol és amikor megvannak, kifejlődnek azok az ismérvek, amelyek az emberek egy csoportját egyidejűleg fűzik közösségg é össze, és határolják el ezen, csak e csoportra vonatkozó