Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PÉLI TAMÁS (MSZP)
857 második Mohácsnak, Magyarország ismét darabjaira hullott, s a cigányság jelentős része a magyarokkal együtt a határokon túl kellett, hogy megélje - s éli ma is - kettős, esetenként hármas identitását. A hatalomnak sokszor sikerült bűnbakot csinálni cigányból, zsidóból, svábból, tótból, oláhból. A legborzasztóbb vérengzés 1944ben történt, a nyilas rémuralom hónapjaiban. Ki ne tudná, hogy 1956 dicsőséges napjaiban, az azóta fogalommá lett pesti srácok közt is nagyon sok VIII ., IX. kerületi roma harcolt. S mi van azóta? Gondoljunk csak, hölgyeim és uraim, Marosvásárhelyre, 1990ben. A cigányok azt kiáltották a vatrások gyűrűjébe szorított magyaroknak: Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok! S jöttek. A következmény talán ö nök előtt is ismert. Miközben népeink mindig kezet fogtak, miközben együtt éltek, haltak, a hatalomnak sokszor sikerült minket különböző csapdákba csalni, mint mondtam volt. Ezután a historikus, néha patetikus hang után, engedjék meg, hogy egy kicsit szaks zerűbb legyek, és a törvénnyel foglalkozzunk. Itt van egy jelentéstervezet, amit az Európa Tanácstól kaptam, nevezetesen myfrau Verspagettól, aki szocialista, és Hollandiában él. Verspaget asszony rövid összefoglalásából néhány gondolatot idéznék, hiszen e z a kérdés - úgy tűnik - nemcsak számunkra fontos. A nemzetközi szervezetek - és különösen az Európa Tanács - sokat foglalkoztak a cigányok helyzetével. A gyakorlatban azonban nem történt valóságos javulás ezen a téren. Végeredményben több mint öt évszázad a Európa kulturális örökségének részesei. A cigányságot terület nélküli kisebbségként kell elismerni. Különleges intézkedésekre van szükség az oktatás, a tájékoztatás és a mindennapi élet terén. Reprezentatív cigány szervezetek tanácskozási joggal vehessen ek részt az Európa Tanács munkájában. Az Európa Tanács egyik célja, hogy elősegítse egy valóságos európai kulturális identitás kialakítását. A cigányok nagymértékben járulnak hozzá Európa kulturális sokszínűségéhez, mégpedig több szempontból. Részint nyelv üknél és zenéjüknél, részint kézműves tevékenységüknél fogva. A cigányokkal szembeni tolerancia hiánya mindig is létezett, mindazonáltal egyre rendszeresebben kerül sor faji vagy szociális töltésű gyűlöletek kitörésére, és a közösségek közötti feszült visz ony idézte elő a többi között azt a szánalmas helyzetet, amelyben jelenleg a cigányok többsége él. Fontos annak biztosítása, hogy a cigányokat is megillessék az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkelyében rögzített jogok és szabadságjogok, mert ez t eszi lehetővé számukra jogaik érvényesítését. Említést érdemel a többi között a parlamenti közgyűlésnek a kisebbségek jogaira vonatkozó 1134/1990es ajánlása. Miután azon ritka kisebbségek egyikét alkotják, amelyek nem rendelkeznek területtel Európában, kü lönleges védelemre is szorulnak. A diszkriminatív intézkedések elleni harccal és a kisebbségek védelmével foglalkozó albizottságnak az ENSZben a kisebbségek védelméről szóló 1991. augusztus 28i, 1991/21es határozata szerint számos országban különböző ak adályokba ütközik a roma közösséghez tartozó személyek polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogainak teljes körű érvényesítése. Feltehetően tehát - ezeket nem tudjuk biztosan, de mondjuk így akkor : 711 millió cigány él Európában. Nem k evés, uraim és hölgyeim. Magyarországon mindenesetre, nagy valószínűséggel, minden harmadik, negyedik ember cigány. Tisztelt Ház! Ezek után természetesen elsősorban roma szempontból vizsgálom ezt a törvénytervezetet. A cigányságnak kell egy ilyen törvény, pontosabban kell a nemzetiségek s etnikumok helyzetét jogilag rendező törvény. Egyébként előbb tévedtem, nem minden harmadik, negyedik, hanem minden tizenhetedik, tizennyolcadik (Derültség.) , úgyhogy a morgolódást be lehet fejezni.
