Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
86 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem az emberi jogi bizottság jelen lévő tisztségviselőit, ha van ilyen, hogy állíte a bizottság előadót. (Zétényi Zsolt jelentkezik.) Jelzés nincs. Ebben az esetben… (Közbeszólás: Zété nyi Zsolt!) Igen, van. Dr. Zétényi Zsolt képviselő úr. Felszólaló: Dr. Zétényi Zsolt, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke: Elnök úr szándékával, illetőle g feltevésével egyezően valóban nem kívánunk előadót állítani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Ebben az esetben akkor a felszólalások következnek, és elsőként megadom a szót dr. Hack Péter képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDS Z) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Immár a saját nevemben, képviselői minőségemben kívánok hozzászólni. A vitában annak idején, amire talán nem sokan emlékeznek, felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez egy olyan intézmény - az országgyűlési bi ztos intézménye , amely a mindenkori kormányzat, a mindenkori végrehajtó hatalom, a hatósággal szemben a nép számára, az állampolgárok számára biztosít egy garanciát. Azt a garanciát, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az emberi jogok, az ál lampolgári jogok megsértése esetén felemeli a szavát és a nyilvánosság eszközével felhívja a figyelmet egyes visszásságokra. Ebben a törvényjavaslatban felhívtuk a figyelmet a szabaddemokraták nevében, hogy a javaslat elfogadásához két feltételt szeretnénk támasztani. Két vitapont volt, ahol az előterjesztéshez képest jelentősen eltérő álláspontot fejtettünk ki. Az egyik ilyen vitapont az időbeli hatály kérdése. Nevezetesen, hogy mikortól kezdődve lehet az ombudsmanhoz, az országgyűlési biztoshoz fordulni. A Kormány előterjesztése úgy szólt, hogy az ombudsmanhoz, az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat minden olyan ügyben, amely ezen törvény hatálybalépése után kezdődött. Tehát ha most elfogadja a következő hetekben a Ház a törvényt, az eredeti tervek sze rint jövő héten fogunk erről szavazni, ha a jövő héten megszavazza a Ház a vitát… (Néhány kisgazdapárti képviselő hangosan beszélget.) Elnézést kérek a kisgazda belviszály… (Bejczy Sándor: Én kérek elnézést.) Köszönöm szépen. (Derültség.) Tehát ha a jövő h éten megszavazza a Ház ezt a törvényt, akkor '93 februárja után kezdődő ügyekben ha valakinek az emberi jogait megsértik, akkor majdan az országgyűlési biztoshoz fordulhat, és ez az országgyűlési biztos kivizsgálhatja az ő ügyét. Mi azt javasoltuk, hogy ne a jövőre terjedjen ki csak az országgyűlési biztos hatásköre… (Közbeszólás: Visszamenőleges hatály ?) …, hanem bizonyos értelemben a múltra is. Tisztában vagyunk azzal… Itt nincs visszamenő hatály, tisztelt képviselőtársam, mert ha az emberi jog sértése m egtörtént, akkor itt hatósági döntés nem születik, ez nem bírósági ítélet, hanem csak a nyilvánossággal közlik, hogy adott ügyben az országgyűlési biztos éves jelentésében fog szerepelni, hogy például Varga János ügyében valamikor megsértették az emberi jo gokat a hatóságok, nem megfelelően jártak el. Ennek ezenkívül, hogy nyilvánosságra kerül, csak a jövőre nézve van nevelő hatása. Az ügy érdemét a múltra kiható hatállyal nem lehet megváltoztatni. Kivéve azt az esetet, amikor a felülvizsgálati kérelemnek mé g lehetősége van, vagy kivéve azt az esetet, ha még ezt nem zárja ki jogszabály. Tisztában vagyunk azzal, hogy a visszaható felülvizsgálati lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy az országgyűlési biztos hivatalát ügyek tömegével támadják meg, az '50es, ' 60as években történt jogsértések is az országgyűlési biztos hivatalához kerültek. Ezért mi is szeretnénk ezt elkerülni. A
