Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - Az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott 1993. évi költségvetési keret felosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat újra megnyitott vitája és lezárása - A kárpótlásijegy-ígérvényről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA előadó:
845 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Most soron következik a kárpótlásijegyígérvényről szóló törvényjavaslat vitája, amennyiben az előadó fel kíván szólalni, kérem… (Közbeszólások: Megkeressük az előadót, kiment. - Dr. Pohankovics István, Pál László: Elnök úr, az energiapolitika következzék!) Következik a kárpótlásijegyígérvényről szóló törvényjavaslat vitája. Az előterjesztést 9055ös számon kapták kézhez. Most meg adom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. Glattfelder Béla képviselő (FIDESZ) a napirendi pont előadója GLATTFELDER BÉLA előadó: Nagyon köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A kárpótlásijegyígérvényről szóló törvényjavaslat egy olyan problémát kíván megoldani, amely bizonyára önök előtt is nagyon jól ismert. Ennek a lényege az, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a kárpótlás lassú végrehajtása miatt késve jutnak hozzá a kárpótlási jegyeikhez. Ezzel kapcsolatba n már többen korábban - mint legutoljára a bizottsági ülésen Kis Zoltán képviselőtársam - javaslatokat fogalmaztak meg az Állami Vagyonügynökség felé, hangsúlyozva: indokolt lenne, hogyha az Állami Vagyonügynökség a privatizációra kerülő állami tulajdonú é lelmiszeripari vállalatok privatizációjánál elfogadná a kárpótlásijegyígérvényeket. Azonban nem létezett olyan jogszabály, amelyik a kárpótlásijegyígérvényekről szólt volna, és az ÁVÜ emiatt nem tudta megoldani azt a kérdést, hogy milyen módon, hogyan s zámítsa be a kárpótlásra kijelölt termőföldeket a szövetkezeteknél. A törvényjavaslat azt javasolja, hogy a szövetkezetek a kárpótlásra kijelölt termőföldjeik után aranykoronánként 500 forint értékű ígérvényt kapjanak. Az ígérvény a kárpótlási jegyhez haso nóan funkcionálna, ugyanis hasonlóan a kárpótlási jegyhez, a jegybanki alapkamat 75%ával kamatozna, illetve a privatizációban az állami tulajdonnal szemben vételi jogot testesítene meg. Ezzel a megoldással a szövetkezetek mintegy privatizációs hitelt kapn ának, amit olyan módon térítenének meg, hogy az ígérvények átadását követő kárpótlási árveréseken a kárpótlási hivatal képviselője bevonná a szövetkezet által megszerzett kárpótlási jegyeket mindaddig, amíg azok együttes értéke el nem érné a szövetkezet sz ámára átadott ígérvények összegét. Amennyiben a szövetkezet által megszerzett kárpótlási jegyek nem fedeznék a neki átadott kárpótlásijegyígérvények összegét, abban az esetben a különbözetet a szövetkezet kárpótlási jegyben - olyan kárpótlási jegyekben, a melyeket nem a kárpótlási földárveréseken, hanem más módon szerzett meg - illetve készpénzben téríthetne meg. Mindenképpen szükséges tehát ezt a kérdést törvényben szabályozni. Bár elképzelhető lenne, hogy az ÁVÜ egy döntésével lehetőséget teremt arra, hog y a szövetkezetek kárpótlásijegyígérvényeket felhasználjanak. Azonban egy ilyen ÁVÜdöntés minden további nélkül az ÁVÜ legközelebbi igazgatótanácsi ülésén megmásítható lenne, másrészt pedig nem tisztázott az a kérdés, hogy a szövetkezetek mekkora mennyis égű kárpótlásijegyígérvényeket vehetnének így igénybe. Egyes elképzelések szerint arra vonatkozóan, hogy a szövetkezet felhasználhate, és ha igen, akkor mekkora mennyiségű ígérvényt, a kárpótlási hivatal véleménye lenne az irányadó. Arra a kérdésre, hogy mely élelmiszeripari vállalatok privatizációjánál lehet kárpótlásijegyígérvényeket felhasználni, arra pedig az ÁVÜ véleménye lenne az irányadó. Ez mindenképpen bizonytalanságot okozna, hiszen semelyik szövetkezet nem lehetne biztos abban, hogy ő valóban részt vehet ebben a privatizációs hitelben, és nem lenne senki biztos abban, hogy vajon az a vállalat, amelyet ő meg akar szerezni, azt vajon kárpótlásijegyígérvényért is meg lehet venni, vagy sem. Ezért mindenképpen szükséges, hogy normatív módon, a szö vetkezetek számára alanyi jogot biztosítóan, törvényben teremtsünk az ígérvény használatbavételére lehetőséget a
