Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RAB KÁROLY, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
836 pontosan tudja, mire, hogyan használnak föl pénzeket, és egyáltalán hogyan férhet hozzá a pénzekhez; és termé szetesen a kormányzati felelősségbe beletartozik, hogy a Kormány is kontrollálhassa ezeket a folyamatokat. Az eredményorientáltság azt jelentené, hogy az eddigi egyenlősdivel szemben azok kapjanak pénzeket, akik azt jobban felhasználják, akik eredményesebb ek, illetve akiknek olyan terveik, olyan koncepcióik vannak, amelyek a jövő szempontjából a legmegfelelőbbek. A nemzetközi normákról nem kell beszélni, az elég egyértelmű, már annál is inkább, minthogy az IMF úgy folyósítja a pénzeket, hogy azért nagyon ha tározott dolgokat vár el tőlünk. Valójában ezek nem jelentenek kényszereket, hiszen magunknak is hasonló célokat kellett volna megfogalmaznunk. A kiemelt célok már egy nehezebb kérdés, hiszen ma a felsőoktatás olyan helyzetben van, hogy nincs egy olyan por cikája sem, amit ne kéne fejleszteni, ennélfogva is rendkívül kevés a pénz. Melyek lennének ezek a legfontosabb területek, amelyek prioritást élveznek? Az első a hallgatói létszám, amiben közismerten nagyon rosszul állunk, Európában az utolsók között. Tehá t ebben jelentős fejlődést kell elérni, és az elmúlt 12 évben ebben tényleg pozitív változások történtek. Az intézményhálózat bővítése a második nagyon fontos ilyen terület. Főként abban az értelemben, hogy regionális, szellemi hálózatot kell létrehozni, szellemi végvárakat, mert ha nem tudjuk fejleszteni az ország úgynevezett vidéki régióit, akkor valójábn az oktatás fejlesztése nem fog komolyan eredményt elérni. A hatékonyság, ami egy borzalmas általános kérdés, valójában, miközben kevés a pénz, és nem r endelkezünk elég szellemi forrással bizonyos értelemben, ezeken a területeken pazarlás folyik, pénzzel történő pazarlás, és a szellemi tőkével is pazarlás folyik. Tehát fontos ezen a területen is változtatni, például a túl korai szakosodást megszüntetni, a túlszakosodást megszüntetni, ami egyébként előidézője a nagyon rossz oktatóhallgató aránynak is. Említették már az idegen nyelvű képzést, amiben nemcsak az a fontos, hogy minél több magyar hallgató tanuljon nyelvet, hanem a magyar hallgatóknak Magyarorsz ágon nyíljon lehetőség idegen nyelvű előadások hallgatására, illetve minél több oktató és hallgató vehessen részt külföldi képzésben. A tananyagfejlesztésben szinte filozófiai jellegű kérdés a könyvtárfejlesztés, hiszen a jelenlegi rendkívül rossz ellátott ságú könyvtárak kényszerítik ki a jegyzetellátottság olyan szintjét, ami jelenleg van, ami lezárja a tudást, nem nevel nyitottságra. A könyvtárak fejlesztése valójában a nyitottságot jelentheti, a világ jobb megismerését, csökkenthetők lesznek az óraszámok , ez önmagában visszahathat az oktatóigényre, visszahat az alacsonyabb óraszámok elérhetőségére, tehát ez valójában ma Magyarországon az oktatáson belül filozófiai kérdés, hogy a tananyag, a tankönyvek, a könyvtárak fejlesztésében komoly eredményt érjünk e l. És végül említem nagyon fontos célként azt, amit rengetegszer emlegetünk, a kutatás és oktatás közelítését, amiről nagyon sokszor van szó, de nagyonnagyon kevés az eredmény ezeken a területeken. Konkrétan én is egyetlenegy részét szeretném csak kiemeln i a törvénynek, az említett bizottsági öszszetételt, amiben felolvasnám az indoklásban szereplő mondatot: a bizottság összeállítása a felsőoktatás fejlesztésében érdekeltek és ezért felelősséget vállalók széles körét igyekszik a döntésekbe bevonni. Szeretn ék egyetlen adatot említeni: az előterjesztésben a bizottság 17 tagjából 14et a Kormány nevezne ki, és 3at csak a felsőoktatás, illetve a tudomány. Egészen egyértelmű, hogy nem értelmezhető úgy a dolog, hogy ma Magyarországon a felsőoktatásban érdekelt é s felelősséget vállaló csak a Kormány részéről lenne. Nagyon örülök tényleg, a bizottságban egy nagyon konstruktív munka folyt. Szeretném kérni a miniszter urat, szíveskedjen elfogadni azt a javaslatot, amely a bizottság teljes egyetértésével
