Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
830 valamilyen módon kellene a gazdaságot élénkíteni, a kisvállalkozásokat támogatni, de nemcsak azokat, igaza van Suchman Tamásnak, hogy n emcsak ezt a kört kellene támogatni, vannak ennél kisebb és nagyobb hitelfelvevők is, azonban ezeknél a felvetéseknél valahogy úgy érzem, hogy az utóbbi időben a piackonform eszközök vagy a piackonformitás háttérbe szorulnak. Most rendkívül figyelemre mélt ónak tartom azt, hogy a Kormány egy olyan intézményrendszert vezet be a vállalkozástámogatásra, ezen keresztül az élénkítésre, amely piackonform, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Miért fontos ez? Azért fontos, mert nagyon sokfajtaképpen lehet olyan gaz daságpolitikát megpróbálni csinálni, ami a vállalkozások élénkítése irányába hat, de egyáltalán nem garantált az, hogyha nem megfelelően választjuk meg az eszközrendszert, akkor ez a piacot adott esetben nem éppen lerombolja, tehát ellentétes hatást ér el, mint ami az eredeti szándéka, nevezetesen, hogy piacgazdasági talajon, piacgazdasági háttérrel egy gazdaságélénkítést, egy vállalkozásbarát gazdaságpolitikai intézményt állítson fel. Ezért nekem rendkívül örömömre szolgál ez a törvényjavaslat, megvallom ő szintén, mert ez egy olyan próbálkozás a Kormány részéről, amely az előbbi követelményeket maximálisan kielégíti, és azt hiszem, hogy ezt jó szívvel lehet támogatni minden részről - akár kormánypárti, akár ellenzéki , feltéve, hogyha valaki azon az alapon áll, hogy a vállalkozásokat támogatni kell, a gazdaságot élénkíteni kell, és muszáj valamilyen módon segíteni a vállalkozók hitelhez jutását. Tehát összességében azt lehet elmondani, hogy ez egy nagyon fontos intézmény, és helyénvaló intézményrendszer. Ha minél több ilyet terjesztene be a Kormány, akkor bizonyára kevesebb gazdaságpolitikai csatározásra kerülne sor, és akkor nem kellene azt mondani néha, hogy egyetértünk ugyan a célokkal, de hát olyan eszközöket nem lehet bevetni a gazdaság élénkítésébe, am elyek egyébként nem piackonformok, és ezért rombolják a piacgazdasági intézményrendszert. Elhangzott már az előző beszédekben, hogy ez a garanciaalap - sajnos - elég forráshiányosnak tűnik, hogyha azt nézzük, hogy a kisvállalkozások általában milyen hiteli génnyel lépnek fel, illetőleg hogy egyáltalán - amiről Suchman képviselőtársam is beszélt - a hiteligények milyen szerkezetűek, és ahhoz képest milyen mozgás indulhat be a gazdaságban. Igaz, hogy az alap rendelkezésére álló összeg jóval több, mint ami nomi nálisan látszik, hiszen ez egy viszontgaranciaintézményrendszer, és az is csak a 70%áig vállal a részvénytársaság számára viszontgaranciát, azonban valóban aggályos az, hogy az alap bevételi forrásai nem tekinthetők stabil bevételi forrásnak abban az ért elemben, hogy évente lehet kalkulálni, hogy a különböző mutatók állása esetén mennyi lesz az alap bevétele. Azonban a bevételi struktúránál azt hozzá kell tennem, hogy mindjárt a 3. § (1) szakasz a) pontjában ugye arról van szó, hogy a privatizációs bevéte lből az Országgyűlés által meghatározott öszszeg képezi ezen alapnak a forrásait. Most én szeretném azt hangsúlyozni, hogy bár mi mindig elmondtuk, hogy a privatizációs bevételekkel nagyon csínján kell bánni, és a privatizációs bevételek elköltése önmagába n, csak úgy, garanciák nélkül gazdaságélénkítésre, ez rejt bizonyos veszélyeket, azonban úgy gondolom, hogy ez az intézményrendszer elég biztosítékot jelent arra, hogy ki lehet a privatizációs bevételből ilyen célra hasítani nem is kis összeget, attól függ ően, hogy az igények hogyan alakulnak. Tehát azt gondolom, hogy bár valóban forráshiányos az alap, azt el lehet mondani, hogy a költségvetés is forráshiányos, úgyhogy itt egy ilyen feszített költségvetés mellett nehéz előbányászni újabb és újabb pénzeket b ármely nemes gazdaságpolitikai célra, azonban privatizációs bevételből valóban lehet ilyen alapokat támogatni. Ezért, bár általában mi ellenezni szoktuk azt, hogy a privatizációs bevételből olyan kiadásokat teljesítsenek, amelyek - mondjuk - különböző alap ok fedezetéül szolgálnak, ebben az esetben eltér a véleményünk, ebben az esetben a privatizációs bevétel szerepeltetése helyénvaló.
