Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (független)
823 Ezt, amire hivatkozom, az együttes jelentésben, illetve a szociális bizottság jelentésé ben már nem találhatjuk meg, de tény, hogy benyújtásra került. Az mindannyiunk előtt ismert, hogy a társadalombiztosítás kifizetései között az elmúlt évtizedekben tekintélyes helyet foglaltak el a rehabilitációs célú kiadások. Állandó feszültség mutatkozik a társadalombiztosítási rokkantnyugdíjasok és a baleseti járadékosok között. Hiszen az az egészségkárosodott jogosult baleseti járadékra, akinek egészségkárosodási foka eléri a 15%ot, de nem haladja meg a rokkantnyugdíj megállapításához szükséges szintet . A társadalombiztosítás az első és második rokkantsági csoportba tartozókat tekinti a munkaképesség megváltozása miatt nem rehabilitálhatónak, míg a harmadik rokkantsági csoportba tartozók, valamint a 67%os munkaképességcsökkenést el nem érők a rehabili tálhatók. Azért használom a 67%os, illetve a harmadik rokkantsági csoportba tartozók közötti megkülönböztetést, mert a társadalombiztosítási jogszabályok nem egyértelműen 67%ban állapítják meg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot, gondoljunk a szil ikózismegbetegedésben szenvedőkre stb. Az 1990. évi társadalombiztosítási statisztikai adatok szerint az adott évben újonnan véleményezettek száma meghaladta a 118,5 ezer főt, ezer aktív keresőre számítva elérte a 26,5%ot. Ugyanez 1991ben már 144800 fő, azaz ezer aktív keresőre vetítve 32,4%ot jelentett. (18.00) A legnagyobb mértékben a rehabilitálható munkaképességcsökkenést elszenvedők arányszáma nőtt. Míg 1990ben 107,2 ezer főt tett ki, addig 1991ben már közel 133 ezer fő volt. A változás jól nyomo n követhető a társadalombiztosítás kiadásai között is. A társadalombiztosítás a fekvőbeteggyógyintézeti ellátások között a rehabilitációra, utókezelésre és gondozást nyújtó fekvőbetegellátásra 1992ben 3,7 milliárd forintot irányzott elő, 1993ra már 300 millió forinttal többet, vagyis 4 milliárd forintot. A 60/1991. országgyűlési határozat szerint nem tipikus társadalombiztosítási ellátásnak minősített, de a társadalombiztosítás által folyósított ellátások közül a megváltozott munkaképességűek átmeneti j áradékára 1992ben 870 millió forintot, 1993ra viszont 1,1 milliárd forintot, a megváltozott munkaképességűek rendszeres szociális járadékára és egyéb szociális járadékokra 1992ben 6,6 milliárd forintot, 1993ra pedig 7,8 milliárd forintot irányzott elő. Ez utóbbi összegből az állami költségvetés 700 millió forintot térít a társadalombiztosításnak. A vállalkozók szemszögéből nézve kérdésként merül fel: milyen újabb terheket ró rájuk ez a törvényjavaslat? A megváltozott munkaképességű dolgozók szemszögéből pedig: mennyiben változik eddigi állapotuk, főként megélhetési biztonságuk? Nos, ha ilyen aspektusból vizsgálom a rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslatot, akkor számos olyan mozzanatot tudok felsorolni, amely a munkáltató számára szigorítást jelent , ugyanakkor a megváltozott munkaképességű dolgozó számára bizonyos előnyökkel jár. Ez tükröződik a hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezetek számának valószínű növekedéséből, azáltal, hogy a szociális bizottság javaslata szerint a mentesít ést csak a 20 fő alatti szervezetek kaphatják, továbbá, hogy - ugyancsak a szociális bizottság javaslatában szerepel - az a munkáltató köteles hozzájárulást fizetni, akinél a megváltozott munkaképességű dolgozók és a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos stat isztikai arányszáma az 5%ot nem éri el. Szintén támogatandónak vélem Szigeti György módosító javaslatát a hozzájárulási összeg tekintetében, feltéve, ha nem a minimális bér összegében állapította volna meg. A bizottságban ennek a fele is szerepelt, de nem tudom, miért nem került bele a bizottság jelentésébe. Végezetül egy racionális megoldásra hívnám fel a figyelmet. A törvényjavaslat akkor töltené be funkcióját, ha a rehabilitáció valamennyi területét átfogná. Mivel ezt nem teszi, felemásra sikeredett. Go ndolom, alacsonyabb szintű jogszabályokkal fogják a hiányt pótolni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
