Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat újra megnyitott általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
783 szorosabban tartozó véleményem, amit szeretnék elmondani, a másik pedig a médiatörvény hiányából fakadó probléma megoldására tett javaslatom lesz. Az első kérdéskörről azt szeretném el mondani, hogy a korábban beadott módosító javaslataimat kénytelen vagyok fenntartani. Nagy részét valószínűleg azután is fenn kell majd tartanom, hogyha a gazdasági bizottság beadja azokat a bizottsági csatlakozó módosító indítványokat, amelyek szövegéről tájékoztatást kaptunk, s amelyeket a KHVM is támogat, tudtommal legalábbis. A bizottsági csatlakozó módosító indítványok ugyanis nem adnak lehetőséget, illetve a törvényjavaslat ezekkel az indítványokkal együtt sem ad lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő szerepet játsszon a hosszú távú frekvenciagazdálkodási döntések meghozatalában, illetve azokat ellenőrizhesse. Márpedig ahogy a módosító javaslataink beadásakor még tavaly elmondtam, véleményem szerint, illetve a FIDESZfrakció álláspontja szeri nt a frekvenciagazdálkodás hosszú távú kérdéseiről magának az Országgyűlésnek kellene kellő előkészítés után döntést hoznia, és ezt nem helyettesítheti az, hogyha a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsba az Országgyűlés egyes bizottságai tagot delegálnak. Ugyanis itt mindjárt fölvetődik az a probléma, hogy azok a delegált tagok vajon kit képviselnének ott, egy pártot, vagy a bizottságot, hogyan kaphatnának mandátumot minden alkalomra, és így tovább. Tehát azt hiszem, hogy itt teljesen összekeveredik az a d olog, hogy ebben a Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsban végül is az Országgyűlés valamilyen ellenőrző, döntéshozásban részt vevő szerepe jelenne meg, vagy valami egészen más, netán egy pártnak akár vagy más pártoknak az érdeke. Tehát ezt példának mondt am el. Ezért látom úgy, és más problémák miatt, hogy a törvényjavaslat a bizottsági csatlakozó indítványokkal együtt sem, néhány fontos módosítás ellenére ezekkel együtt sem garantálja azt, hogy az ország frekvenciagazdálkodásáról világosan szétválasztott döntésszinteken, az egyoldalú ágazati és lobbyérdekeket kizárva, a lehető legteljesebb nyilvánosság mellett szülessenek a döntések. Emiatt a törvényjavaslat további átalakítását, módosítását tartom szükségesnek, és javaslom ezt az Országgyűlés és a Kormány számára. A második kérdéskör, amiről szeretnék beszélni, mint jeleztem, az, hogy - mint tudjuk - e törvényhez a médiatörvény hiányában nem kapcsolódik olyan új garanciális törvényi szabályozás, amely a rádió, televízióműsorszolgáltatási engedélyek kiadá sának nyilvános pályázati rendszerét biztosítja. Ezért a FIDESZ részéről javaslom, hogy az Országgyűlés a frekvenciatörvényhez kapcsolódva, de annak elfogadását nem hátráltatva - mivel tudjuk, hogy itt a postatörvény és a távközlési törvény sem léphet hatá lyba a frekvenciatörvény elfogadásáig, tehát hogy az Országgyűlés - alkosson olyan részszabályozást a rádiózásról és a televíziózásról, amely a műsorszolgáltatási engedélyek kiadásáról szól. E törvényhez fel lehetne használni a tavaly leszavazott médiatörv ény egyes paragrafusait, de új megoldásokat, logikát is követve kellene megkísérelni véleményem szerint szabályozni azt az alapvető emberi szabadságjogot érintő kérdést, hogy ki kaphasson lehetőséget rádió, televízióműsor szolgáltatására, és ki nem. (19.0 0) Egyébként itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a szabályozásnak biztosítania kellene, hogy a viszonylag szűkös, műsorszórás céljára használható frekvenciakészletből a nonprofit civil társadalmi rádió, televízióműsorszolgáltatók is lehetőséghez jussanak a legkülönbözőbb kulturális és egyéb szolgáltatás, a kommunikáció sokszínűségének érdekében. Folytatva javaslatom, illetve a FIDESZfrakció javaslatának az indoklását, még azt szeretném az elhangzottakhoz hozzátenni, nyilvánvaló, hogy igazi garanciákat cs ak az új törvényi szabályozás adhatna a rádió, televízióműsorszolgáltatási engedélyek pályázati rendszerének nyilvánosságára, az esélyegyenlőséget biztosító, előre áttekinthető pályázati szempontrendszerre, a kulturális sokszínűséget az említett módon ke dvezményező elbírálásra. Ezek ugyanis olyan szempontok és
