Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
748 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést 3609es számon kapták kézhez. A részletes vitát lezárva az igazságügyminiszter úr nem válaszolt a részletes vitában elhangzottakra, ezért megadom a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügymini szter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretnék köszönetet mondani a képviselőtársaimnak azért, hogy ez az elhúzódó, vitát is magában foglaló eljárás, amellyel a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos munkáját végezte a Parlament, akár a plenáris munkát, akár a bizottsági munkát illetően, igen tárgyilagos légkörben és szakszerű érvelésekkel folyt. Azt hiszem, hogy számos módosító indítvány támogatása is majd ezt fogja jelezni. Mindenképpen támogatjuk azokat az indítványokat, amelyek hoz zájárultak a Kormány által már nagyon régen benyújtott javaslat jobbításához. Azért is tudjuk ezeket az indítványokat támogatni, mert nem kérdőjelezték meg a javaslat mögött húzódó elképzelések, alapvető elképzelések helytállóságát és tisztességét. Úgy gon dolom, komoly érvek nem is hangozhattak volna el a vitában a javaslat alapvető célkitűzései ellen, vagyis az ellen, hogy egy korszerű, és a bűnözés új formái, valamint az alapvető jogok elleni támadásokkal szemben hatékony fellépést biztosító, ugyanakkor a z értelmetlen és erős szigortól mentes kódex formálódjék, egy olyan törvénykönyv, amely ésszerűen osztja el a döntési jogköröket a törvényhozás és a jogalkalmazás között, és amely az igazságosság elvének hangsúlyozása mellett módot ad a bűnelkövetők differ enciált megítélésére is. Szeretném azt is leszögezni, hogy az általunk nem támogatott módosító indítványok között is szerepelnek nagy számmal olyanok, amelyeket érdemben ugyan helyeslünk, de ezek beépültek más olyan indítványokba, amelyek technikailag jobb ak és tökéletesebbek, ezért nem javasoljuk az elfogadást. Különösen érvényes ez a szerzői és a szomszédos jogok védelmét biztosítani hivatott tényállásnál, valamint a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények körében. Itt voltak nagy számban megfogalmazva t isztelt képviselőtársaim módosító javaslatai között olyanok, amelyek tartalmilag ugyan helytállóak, és valahol más módon beépültek egy átfogó, rendszerint bizottsági indítványba, amelyet támogatni fogunk. A kábítószerrel kapcsolatban szeretném még azt mege mlíteni, hogy az ezzel kapcsolatban összefüggő bűncselekmények vitája során a bizottsági vitákban szóba került, hogy a tényállások szóhasználata, a szerepeltetett intézmények és a megoldások némiképpen eltérnek a nálunk megszokott terminológiától. Ezzel ka pcsolatban arra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy valóban egyes új tényállások megalkotásánál, illetőleg a meglévők átalakításánál figyelemmel kellett lennünk nemzetközi kötelezettségeink következményeire. Ezek a szerződések a bű nözésnek olyan szektorait érintik ugyanis, amelyek jellegükben átívelnek az országok fölött, ezért a viszszaszorításukra hivatott büntetőjogi szabályok is egységesítést követelnek meg, és így rendelkeznek a nemzetközi szerződések, a részes államok köteleze ttségeit így fogalmazzák meg. Innen következik az, hogy a nemzetközi bűnözés tipikus jelenségeivel szemben alkotott rendelkezések szükségképpen eltérnek akár szóhasználatukban, akár megfogalmazásukban, de néhol még intézményeikben is azoktól a szabályoktól , amelyeknek a megfogalmazásánál a nemzeti jogalkotót egyezményes kötelezettségvállalás nem befolyásolja. Azok közül az indítványok közül, amelyeket érdemben nem tudunk támogatni, mert érdemben térnek el a Kormány által benyújtott javaslattól, illetve túlm ennek a javaslatban eredetileg szabályozott körön, néhányat szeretnék röviden érinteni. Először is a szabálysértési joganyagot érintő indítványokról szólnék. A Kormány annak idején a javaslat benyújtásakor abból indult ki, hogy a szabálysértési jogterület átfogó újrarendezése előtt csak igen nagy önmérséklettel szabad hozzányúlni a szabálysértési jog intézményeihez, ezért a javaslatban csak a büntetőjogi változtatásokhoz egészen szorosan kapcsolódó, zömében inkább
