Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
742 Lehetőséget adna a minőségi előírások bátrabb alkalmazása. Egy példát említenék: a margarint. Úgy tudom, a magyar szabvány szerint az 50%os zsírtartalom alatti margarin nem számít margarinnak. Ez nyilván e gy kiskapu a külföldi margarin magyar piacra való behozására. Nem hallottunk róla, hogy a versenyhivatal dömpingellenes eljárásokat indított volna. Sokakat irritál az alig leplezett cigarettareklámok ügye - aminek szintén van hazai iparvédelmi vetülete is, nemcsak környezetvédelmi és egészségügyi. Elgondolkoztató a fogyasztási globálkvóta öszszetétele, ezen belül a személygépkocsik részaránya. Tisztelettel kérdezem: mindezen jelenségek, illetve szűk lehetőségek aligalkalmazása milyen érdekek szolgálatában állhat, illetve lehetségese a minisztériumokon belül hatékonyan ellenőrizni az alsóbb szinteken megjelenő esetleges egyéni érdekeket? Köszönöm és várom a válaszadást. (Taps a KDNP soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kádár Béla miniszter urat, az interpellációra szíveskedjék megadni a választ. Dr. Kádár Béla nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere válasza KÁDÁR BÉLA, DR. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A k épviselő úr interpellációjában megfogalmazott kérdések jól szemléltetik az utóbbi hónapokban felerősödő piacvédelmi aggodalomhullámot. Képviselő úr, látva és érzékelve egyes hazai vállalkozások - sőt, nemegyszer egész iparágak - rendkívül elnehezült helyze tét, piac- és iparvédelmi intézkedéseket sürget megmentésük érdekében. Mielőtt a képviselő úr konkrét kérdéseire és javaslataira részleteiben is válaszolnék, szükségét érzem annak, hogy nagyon röviden kitérjek az importverseny- és piacvédelmi politikánk ös szefüggéseire: A rendszerváltással Magyarország elindult a piacgazdaság kiépítése felé, ennek az útnak azonban elkerülhetetlen velejárója a hazai piacok széles körű megnyitása a külföldi áruk és szolgáltatások előtt. Ez nemcsak közgazdaságilag indokolt, de vállalt nemzetközi kötelességeink, szabadkereskedelmi megállapodásaink teljesítésének előfeltétele is. Természetesen a megnövekedett importversenynek - gazdaságélénkítő hatása mellett - negatív következményei is lehetnek, és vannak is. Ha az importverseny erősebb ütemben bővül, mint a gazdaság alkalmazkodóképessége, a gazdaság kevésbé versenyképes szereplői kiszorulnak, visszaesik a termelés, ez foglalkoztatási problémákhoz vezethet, politikai, szociális feszültségeket válthat ki. Az államok - még a legfej lettebb ipari államok is - nemzetközileg rögzített keretek között igyekeznek megfelelő piacvédelmi intézkedésekkel kiszűrni a megnövekedett verseny olyan hatásait, amelyek átmeneti jelleggel sújtanak egyébként életképes vállalatokat és iparágakat is. A mag yar Kormány is tudatában volt ennek, amikor már 1990 decemberében, alig fél évvel hivatalba lépése után, rendeletet adott ki a piacvédelmi intézkedések szabályozására. A képviselő úr fölveti a vámok módosítását. Jelenlegi átlagvámszintünk 13%, amit mé g 56% egyéb díj és illeték növel. Ez a fejlett országok vámszintjéhez viszonyítva magas - igen magas , hiszen ez a vámszint az EK, az Európai Közösség átlagában 6%, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiban pedig 810%. Ipari vámjaink 93%át a G ATT szabályai szerint csak tárgyalásos úton emelhetjük, ezt azonban előzetesen egyeztetnünk kell szabadkereskedelmi partnereinkkel is. Február elején a magyar Európa közösségi vegyesbizottság elé terjesztettünk 18 ilyen vámemelési javaslatot, erről azonban még további tárgyalásokat kell folytatni. (15.50)
