Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
72 tárgyban okozott kár megtérítése nem függhet attól, hogy a kárt okozó gépkocsitulajdonos anyagi helyzete a kár megtérítését lehetőv é teszie vagy sem. 1991. július 1je előtt a benzin árába volt beépítve egy meghatározott összeg, sokáig 1 forint 20 fillér, amely az állami költségvetés bevételét képezte, és az ilyen kár megfizetését a biztosító közbeiktatásával az állami költségvetés g arantálta. Megjegyzem, hogy 1986ig az egyetlen magyar biztosító, az Állami Biztosító, 1986 után pedig ugyancsak kizárólagosan a Hungária Biztosító bonyolította le a kötelező biztosítási kárügyleteket. A károk egy része egyszeri kárfizetés - például a gépk ocsitörésért , másik része pedig folyamatos járadékfizetést igényel, amely azt jelenti, hogy a kár bekövetkezése után még évtizedekig áll fenn kötelezettség a járadékfizetésre. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási rendszer bevezetését követően is áll ami garancia érvényesül a korábban, 1991. július 1je előtti felelősségbiztosítási károkra. Az e dátum előtt bekövetkezett káresemények kapcsán a folyamatos járadékfizetések kifutási ideje előreláthatóan 3040 év. A vállalkozási szféra szabályai szerint mű ködő magánbiztosítók a korábbiak szerint nem utasíthatók e feladat elvégzésére, és ami ugyanilyen fontos, az állami költségvetés sem állhat a Hungária Biztosítóval esetleg évtizedekig tartó közvetlen költségvetési kapcsolatban. 1992. július 1jétől a régi gépjárműfelelősségbiztosítási kötelezettségeket és az ilyen címen a Hungária Biztosítónál képzett tartalékokat egy kormányrendeletben szabályozott elkülönített állami pénzalap, a gépjárműfelelősségbiztosítási kárrendezési alap vette át. (11.00) Az alap kezelője az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság, amely a kárrendezési és járadékfizetési kötelezettségek rendezésével a Hungária Biztosítót bízta meg, amely, mint említettem, korábban kizárólagosan rendezte ezeket a kárügyeket, és rendezte a kifizetési kötelezettségeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az alap biztosítási káresemények után teljesít kifizetést, de nem a biztosítóintézetekre vonatkozó előírások szerint működik. Az úgynevezett "függőkárkifizetéseket" és ezek tartalékait az áll ami költségvetés utalja át az alapnak. Ebben az évben 1 milliárd forint ilyen címen felmerülő költségvetési teherrel számolunk. Korábban lezárt ügyek esetében 5,1 milliárd forint tartalék állt rendelkezésre a Hungária Biztosítónál a járadékkifizetésekre. A z alap vagyonának összetétele: készpénz, állami értékpapír és egyéb vagyon biztosítja a károsultak igényeinek kielégítéseit. Az alap mindezen vagyonnal, bevétellel úgy gazdálkodik, hogy a hozamokból, illetve a vagyonból a károkat rendeznie kell. Ha ez a fo rrás nem lesz elegendő a kárkifizetésekre, akkor a korábbi jogszabályokban előírt költségvetési garancia a jövőben is életbe lép. Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy jogilag és gyakorlatilag az alap átvette a feladatot a Hungária Biztosító Rés zvénytársaságtól, de a több mint tízezer ügyirat tételes átadásátvétele, tételes APEH, tehát adóhivatali ellenőrzése még folyik. Ezek a munkák június 1jére befejeződnek. Az államháztartási törvény 59. szakasza szerint az elkülönített állami pénzalap ter hére, ha a törvény másként nem rendelkezik, gazdasági társaság nem alapítható, illetve meglévő gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető. Ezt az általános érvényű szabályt azonban ennek az alapnak a működtetése során nem lehet érvényesíteni. Az alap ugyanis olyan portfoliót, olyan vagyontárgyakat, értékpapírokat, részvényeket vett át, amelyben a járadéktartalék egy része ezekben az értékekben testesül meg. E vagyon hozadéka és értéknövekedése is a járadékra jogosultak ellátására szolgál. Ezért elenge dhetetlenül szükséges az alap nem hagyományos alap formában történő működtetése.
