Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HEGEDŰS ISTVÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
701 az állampolgársági törvényen el kell végezni. Nyilvánvalóan a tárgyalási alap nem ez lesz, mint amit én a hozzászólásomban elmondtam. Ennek következtében pedig számos módosító indítvánnyal próbáljuk a törvényjavaslatot számunkra is elfogadhatóvá alakítani. Köszönöm a figyelmüket! (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Hegedűs István, a F iatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólalása idején át fogom adni az elnöklést Szűrös Mátyás alelnök úrnak. Képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. Jegyzők: dr. Kóródi Mária és Juhász Pé ter.) Felszólaló: Hegedűs István a FIDESZ képviselőcsoport nevében HEGEDŰS ISTVÁN, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A FIDESZ parlamenti képviselőcsoportja egyeté rt azzal, hogy új állampolgársági törvényt alkosson a Parlament. Az 1957ben született hatályos állampolgársági törvény az előző rendszer ideológiáját tükrözte, amikor a jogilag megfoghatatlan állampolgársági hűséget írta elő mindenki számára, s lehetővé t ette, hogy valakit állampolgárságától a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megfosszon. Erről bevezetőjében Józsa Fábián államtitkár úr hosszan szólt. Ez a mostani törvényjavaslat megakadályozná, hogy az állam egyoldalúan elvegye polgárától állampolgárságát, ami fontos és helyes radikális változtatás. A nemzetközi szerződések szellemének is megfelelő, modern felfogás szerint az állampolgárság ugyanis az állam és az egyén közötti olyan legfontosabb jogi kapcsolat, amely az alattvaló fogalmához képest - ahogy erről Mészáros István beszélt - kölcsönösen jogokat és kötelezettségeket hárít mind a két félre. Az állampolgár adót fizet, teljesíti honvédelmi kötelezettségét, ugyanakkor részt vesz a közügyek intézésében és joga van visszatérni állama területére. A magyar Pa rlament ennek az új törvénynek a megalkotásával tehát szimbolikus aktust hajt végre, a legalapvetőbb jogviszonyt szabályozza újra a magyar állam és polgárai között. Mindazok számára, akik automatikusan váltak magyar állampolgárrá, látszólag nincs nagy jele ntősége ennek a lépésnek, de tudnunk kell, hogy az állampolgárság jogi szabályozása általában hosszú távú, tartós megoldásokra törekszik minden jogalkotó. Erről Vastagh Pál beszélt az imént. (11.30) Így az 1879ben született első magyar állampolgársági tör vény - igaz, 1939től jogfosztó módosításokkal - közel háromnegyed évszázadig volt hatályban. Olyan állampolgársági törvényre van tehát szükség, amely széleskörűen biztosítja az emberi jogokat, a nemzetközi jog követelményeivel és a magyar közjog időtálló hagyományaival is összhangban van. Indokolt ezért a törvényjavaslat bevezetőjének pátosza, bár helyesebb lenne a magyar állampolgárság tekintélyének megteremtéséről, mint erkölcsi súlyának megőrzéséről beszélni. Illúzió lenne ugyanakkor azt hinni, hogy önm agában ez a törvény a Magyar Köztársasághoz való kötődést, az azonosulás érzését magával hozná. Ez legalább annyira az általános társadalmi légkörtől, a demokratikus viszonyoktól, a szociális- és közbiztonságtól, illetve a jóléttől függ. A törvényjavaslat alapelvei mindenesetre jól adják vissza az állampolgárság intézményének komolyságát. Amikor az egyén döntési szabadságának tiszteletben tartása mellett a család állampolgárságának egységét is értéknek tekinti, és a törvényben a hontalanság eseteinek csökke ntését és a személyi adatok védelmét is biztosítani kívánják. Mégis alapvető koncepcionális problémát jelent, hogy a Parlament még ennek a törvénynek a tárgyalása előtt nem tisztázta az ország bevándorláspolitikájának irányelveit, s hogy az állampolgársági törvényjavaslattal párhuzamosan nem vitatjuk meg a bevándorlással, a letelepedéssel, az idegenrendészettel, illetve általában a migrációval összefüggő jogszabályokat.
