Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
697 A törvényjavaslat tárgyilagosan jelöli ki a magyar származásúak számára nyújtható kedvezmények körét, hiszen arra is tekintettel kell lennünk, ismerve az ors zág történelmi múltját, hogy ne lépjünk túl azokon a nemzetközileg megvont korlátokon, amelyeket a két világháború után kötött békeszerződések elénk állítanak. A második, amit kiemelendőnek tartok az új szabályozásból az az, hogy megszünteti az állampolgár ságtól való megfosztás jogintézményét. Ezek a szabályok a rendszerváltoztatással egyébként holttá váltak, kiüresedtek. Tudjuk, hogy a jelenleg hatályos törvény ezen rendelkezése a múltban milyen sok esetben adott viszszaélésre lehetőséget. Politikai megfon tolásokból tisztességes embereket fosztottak meg attól az emberi joguktól, hogy a születésüknél fogva őket megillető állampolgárságúak legyenek. A megfosztásról szóló határozatok érvénytelenségét kimondó, 1990ben megalkotott két törvénnyel a megfosztottak nak utólag igazságot szolgáltattunk. Örömmel tölt el, hogy ezt a rossz emlékű jogintézményt állampolgársági jogunkból az új törvény megalkotásával végleg száműzzük. A harmadik, amiről beszélni szeretnék, a törvényjavalat 21. §ához kapcsolódik: ez a rendel kezés lehetővé teszi, hogy az állampolgársági kötelékből elbocsátottaknak nem kell a visszahonosításukat kérni, hanem a magyar állampolgárságra alanyi jogon igényt tarthatnak, és azt egyoldalú nyilatkozattal visszaszerezhetik. Az emigrációban élő, főként a nyugati országokban letelepedett magyarok többsége kényszerű szükségnek engedve mondott csak le a magyar állampolgárságról. A történelmi igazságtételnek része az is, hogy ezek az emberek lehetőséget kapjanak a hazához való kötődésük megerősítésére, amit m agyar állampolgárságuk visszaszerzése is bizonyít. Végezetül: a törvényjavaslatot alapos és gondos munkával készítették elő - azért erről is ejtsünk néhány szót , ennek során többször is tartottak a parlamenti pártok képviselőivel, illetőleg szakértőivel egyeztetéseket, és az ezeken felmerült javaslatokat nagy számban építették be a törvényjavaslatba. Így a törvényjavaslat - véleményem szerint - jelenlegi formájában nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű és színvonalú jogszabálytervezet. Minde rre tekintettel a Független Kisgazdapárt parlamenti csoportja a törvényjavaslattal egyetért, és támogatja annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Vastagh Pál, a Magyar Szocialista Párt képviselő csoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál az MSZP képviselőcsoport nevében VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Közhely, hogy az állampolgársági jog az egyik legbonyolultabb, legérzékenyebb, legtöbb gazdasági , politikai összefüggést érintő jogterület. Egyegy ilyen törvény vitájában csak az őszinte szónak és a jobbító szándékú véleménynek van helye. Ha kritikusabb leszek, mint az előttem szólók, kérem, ezt az őszinte jobbító szándéknak tudják be. (11.10) Amiót a állampolgársági jogról beszélünk, mindig összefüggött a szabályozás a kialakult nemzetközi viszonyokkal, a gazdasági helyzettel, egy ország foglalkoztatási viszonyaival, a migrációs folyamatokkal, tehát mindig valamilyen mögöttes gazdasági, társadalmi, p olitikai mozgások hozták létre azt a konstrukciót, ami a szabályozásban testet öltött. Hogy ez mennyire így van, nem véletlen, hogy az angolszász országokban, az Amerikai Egyesült Államokban a területen születés elve vált fő szabállyá, miután a lakosság gy ér volt, és azt szerették volna, hogy minél több lakosa legyen az új államnak, és természetesen egészen más elv volt a fő szabály, a vér szerinti leszármazás elve vált fő szabállyá Európában.
