Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság alelnöke:
689 csalárd módon, a jogszabályok megszegésével j árt el, és nem él az ország területén. A javaslat ebben az esetben előzetes bírói kontrollt biztosít annak megállapítására, hogy a jogsértés ténylegesen megvalósulte. Ez megfelel az állampolgári kötelék egyoldalú, önkényes megszüntetése tilalmának is, mel yet az általunk tiszteletben tartott nemzetközi emberi jogi dokumentumok is tartalmaznak. Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, 1990ben a Parlament erkölcsi jóvátételt adott a korábban állampolgárságuktól megfosztott személyeknek azzal, hogy lehetőséget teremtett magyar állampolgárságuk egyoldalú nyilatkozattal történő visszaállítására. Indokoltnak tartjuk e lehetőség kiterjesztését azokra is, akik az utóbbi évtizedekben arra kényszerültek, hogy kérelmezzék állampolgárságuk megszüntetését. Egy részük a ha zai nyílt vagy burkolt politikai nyomás következtében, más részük a befogadó ország rendelkezéseinek hatására jutott erre a döntésre. (10.30) Ha magyarságukat megőrizve igénylik, hogy jogilag is újra magyarrá váljanak, e kör részére biztosított a törvényja vaslat zárórendelkezései között az egyszerűsített eljárás. Szót kell ejteni a javaslatnak az eljárási szabályokat tartalmazó részéről is. Az állampolgársági eljárás nem államigazgatási eljárás, hiszen az állampolgársági ügyekben az érdemi döntést a legmaga sabb közjogi méltóság, az államfő hozza. Az állampolgársági státus igazolását eredményező eljárás sem tipikusan közigazgatási procedúra. Az eljárási mozzanatokat, a közreműködő hatóságok feladatait az állampolgársági törvénynek kell rögzítenie. Ez is alátá masztja, hogy a magyar állampolgárság szabályozása nem a hatályos törvény módosításával, hanem egy új törvény megalkotásával oldható meg. Tisztelt Országgyűlés! Miután ez a törvényjavaslat az úgynevezett kétharmados törvények csoportjába tartozik, a Belügy minisztérium a javaslat elkészítésének időszakában hatpárti politikai egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett és tartott 1992. szeptember 9én, illetőleg szeptember 18án. Ezek a hatpárti politikai egyeztető tárgyalások biztató eredménnyel zárultak, és én a zt gondolom, hogy ez az egyeztetés lehetőséget teremt arra is, amit most kérni szeretnék a tisztelt Háztól, hogy fogadja el ezt a kétharmados és nagyon fontos törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tiszte lt Országgyűlés! Mai ülésnapunkon mindenekelőtt a bizottsági véleményeket hallgatjuk meg és az egyes képviselőcsoportok vezérszónokait. Elsőként Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét kérdezem, kíváne a bizottság előadót állítani. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Külön előadót nem állítunk, a bizo ttság megtárgyalta a törvényjavaslatot és általános vitára bocsátását támogatja. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem az önkormányzati bizottság tisztségviselőit, kíváne a bizottság előadót állí tani. Nem jelentkezett senki, ezt nemleges válasznak veszem. (Dr. Sóvágó László jelentkezik.) Igen, Sóvágó képviselő úr! Felszólaló: Dr. Sóvágó László, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság alelnöke SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az ön kormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság alelnöke: Elnök Úr! Egy rövid mondatot kívántam kifejteni, mely szerint…
