Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
583 személyek, hanem a Magyar Televízióval szerződést kö tő külföldiek is szerepeltek, akiknek személyiségi jogait szintén sértette volna az adatok kiadása. (Az elnök ismét megkocogtatja poharát.) Összefoglalva tehát: sem Katona Tamás államtitkár úr, sem más a szakértői vélemények meg nem küldésével alkotmányos jogot nem sértett. Én azzal kérem a válasz elfogadását, hogy az igen válasszal az Országgyűlés egyúttal kifejezésre juttatja, miszerint a bírói hatáskörbe utalt ügyben sem most, sem a jövőben nem kíván politikai vagy parlamenti véleményt nyilvánítani. Kösz önöm figyelmüket, és elnézést kérek a túllépésért. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Szigorúan két percen belüli válaszadásra átadom a szót Molnár Péter képviselőtársunknak. MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) A kérdés fontosságára val ó tekintettel egy kicsit több türelmet szeretnék kérni elnök úrtól. (Közbeszólások: Nem!) Nem kívánok hosszan beszélni, de azt hiszem, hogy tényleg nem egy ellenzéki kérdésről vagy valamilyen médiaügyről van szó, hanem olyan kérdésről, amely a kormánypárti képviselőtársaimat ugyanúgy érinti: ez az Országgyűlés szerepköréről szóló kérdés. Ebben egyetértek a válaszoló államtitkár úrral, mint ahogy az utolsó mondatával is egyetértek, hogy bírósági ügyeket politikai ügyekkel nyilván nem szabad keverni. Sajnos, a választ mégsem tudom elfogadni azért, mert az egész ügyre éppen az jellemző, hogy a Kormány sajnos keverte a büntetőjog és a politika ügyeit. Akkor indította meg ezeket az eljárásokat, amikor a politikai szituáció úgy kívánta, nem pedig akkor, amikor a k ellő mennyiségű dokumentum összegyűlt volna ennek alátámasztására. Nem valószínű, hogy a véletlen egybeesés napra indokolta volna azt, hogy a két dolog egyszerre történjen. Sajnos, a választ azért nem tudom elfogadni, mert azzal ugyan egyetértek, hogy az é rtelmi érvek szintjén próbáljuk a parlamenti bizottságok szerepkörére vonatkozó kérdést tisztázni. Azzal is egyetértek, hogy nem valamilyen korlátlan vagy parttalan szerepet kell biztosítani. Viszont államtitkár úrral szemben idézni tudom a Házszabály 21. § (4) bekezdéséből azt a részt, amely szerint az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak. Azt hiszem, hogy bizonyos szemp ontból, ne haragudjon államtitkár úr, de a médiaügyekben, a rádiózás, televíziózás kérdéseiben való bizonyos járatlanságot is mutat az, hogy a finanszírozás és a szervezeti működési rend kérdéseit ön nem tartotta a válaszában kifejezetten elválaszthatatlan ul a Rádió és a Televízió, és adott esetben a Magyar Televízió működéséhez tartozónak, amelyek ügyében ilyen módon nyilvánvalóan illetékes a kulturális bizottság. Az ott lévő képviselőknek ezekhez a kérdésekhez is érteniük kell. Másrészről tudtommal a költ ségvetési bizottság is kérte ezeket az iratokat, és szintén nem kapta meg. A kulturális bizottságnak a Pénzügyminisztérium képviselője még az ősz folyamán megígérte, hogy ezeket a jelentéseket, ha elkészülnek, megküldi, merthogy ezekre a jelentésekre alapo zza majd a zárolt egymilliárd forintot érintő döntését. Ezek a dokumentumok nem az eljárások során készültek, hanem azok előtt. A Kormány állítólagosan ezekre alapozta az eljárásokat megindító döntését. Ezekből a dokumentumokból hosszan idézett dr. Nahlik Gábor, a Televízió jelenleg hivatalban levő alelnöke. (15.50) Pont azokban a napokban, amikor Katona Tamás államtitkár úr a Kormány nevében megtagadta ezeknek a dokumentumoknak az átadását.
