Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Az ülésnap bezárása - ELNÖK (Szabad György):
59 gondolom - részben azért vagyunk, hogy ne csak a nyilvánvalóan lobbykban jól megjeleníthető érdekeiket vegyük figyelembe, hanem a társadalom azon rétegeit is, akik kevésbé képesek kifejezni hatékonyan érdekeiket, ám a társadalom szempontjából nagyon fontos értéket képviselnek. Fekete Gyula kollégám már beszélt arról, hogy a demográfia milyen fontos tényező a szociálpolitikában és egyáltalán a gazdaságpolitikában is. Gondolni kell arra, hogy bizony, nagyon fontos az aktív keresők és az eltartot tak aránya, és amennyiben nem vállal sok fiatal házaspár gyereket, annak az elkövetkezendő évtizedekben rendkívül katasztrofális következményei lesznek. A javaslat körül - és ez nem az előterjesztők hibája, hanem az eddigi törvényi szabályozásé - szerintem két szövegezésbeli pontatlanság van. Az egyik az, hogy egyes számban beszél a családi pótlék emelési mértékéről. Márpedig itt az utóbbi időben mértékeiről határoztunk, hiszen egy differenciált családipótlékemelési gyakorlatot alakítottunk ki ebben a Parl amentben, aminek egyértelműen szociálpolitikai indokoltsága volt. Mégpedig az az indokoltsága, hogy nagyobb létszámú gyerek esetén a szociális helyzet családonként, statisztikailag kimutathatóan is rosszabb helyzet családonként, statisztikailag kimutatható an is rosszabb helyzetet örökölt. Tehát amíg nem tudjuk megoldani a szülők jövedelmi helyzetétől függő támogatást, addig ez a differenciált emelés abszolút megalapozott, és szakmailag is indokolt. Emlékszünk egyébként az év végi napokra, hetekre, amikor a családi pótlék személyi jövedelemadó alá vonását vizsgálta a kormányzat. Akkor ezt nem tudta megoldani megfelelő jogi és technikai eszközökkel, ám a differenciált emelésnek az igénye ilyen körülmények között ezért nyilvánvalóan indokolt. Ami pedig a 150 fo rintot illeti, ez sajnos annyira alacsony összeg, hogy - bár egyetértek a differenciált emeléssel , nem látok lehetőséget arra, hogy ezen a kis összegen belül próbáljunk differenciálni. De ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a differenciálást n agyon fontosnak tartjuk a jelenlegi körülmények között. A másik szövegezésbeli pontatlanság, amire már Kovács Pál is utalt, a gyermeknevelés tényleges költségeinek a megállapítása. Vajon milyen hivatal, milyen intézmény számításait fogadjuk el erre vonatko zóan? Hiszen nemcsak a KSH, hanem az Újcsakö is folytatott létminimumszámításokat és a gyermeknevelés költségeinek számításait is. Tehát mindezek figyelembevételével az a konklúziónk, hogy át kell gondolni a gyermektámogatási formákat, a különböző módon, költségvetésben és társadalombiztosításban meglévő gyermektámogatási lehetőségeket, ez adóban és támogatásban egyértelműen szerepel. Ez az ÉTmegállapodáson egy másfajta aspektusból már felmerült, de azt gondolom, szakértők bevonásával a Parlamentben is in dokolt lenne áttekinteni, hiszen erre a szociális törvény vitája során nem tudunk igazából időt és energiát fordítani. Márpedig ismerve a fiatal gyerekekkel rendelkező családok helyzetét, szociális szempontból is és egyébként társadalompolitikai szempontbó l is erre óriási szükség lenne. Tehát magát a javaslatot ezért nagyon fontosnak tartom, és ezt koncepciójában el tudjuk fogadni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) Az ülésnap bezárása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Minthogy további felszóla ló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem - lehet, hogy csak formális a kérdésem , miniszter úr már jelzi, hogy a határozathozatal előtt kíván zárszót tartani. A határozathozatalra terveink szerint a holnapi napon kerül sor.
