Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Bejelentés politikai államtitkárok kinevezéséről - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
565 Most világkiállítás rendezése előtt állunk. Ennek sikeréhez leginkább az járul hozzá, ha az infrastrukturális alapokat felfrissítjük, helyrehozzuk, és a nagy nemzeti vállalkozás alépítményeként megerősítjük. A világkiállítás megrendezése elő tt mulaszthatatlan kötelességünk a lakosság széles rétegeinek segítségül hívása, munkaerejének felhasználása a nagy célok megvalósítására. Ennek jogi alapozását mielőbb el kell kezdenünk, hiszen itt van már lassan a határidő. Ezért javasoljuk új közmunkatö rvény bevezetését. Tudva azt, hogy a közmunkák indítása az ipari stagnálást feloldja, megszünteti, a tőkeszegénységet és a vállalkozások hiányát jólétünkre és gazdaságunk fellendülésére változtatja, országunk gazdasági önállóságát fokozza, ugyanúgy, mint a nnak idején a dualizmus fénykorában vagy az első és második világháború utáni újjáépítésben. A munka értékét és megbecsülését helyreállítja, a munkanél- küliséget közmunkák indításával eltörli, és a segélyezés helyett erkölcsietikai tartást biztosító rend szerbe viszi át. (14.20) Kérdezem miniszter urat: tárcájának tervében vane a közmunkatörvényjavaslatnak legkésőbb a világkiállítás tervezési időszaka előtti benyújtása? Megjegyzem: itt nem a közhasznú munkáról van szó, hanem az úgynevezett patinás, régi értelemben vett közmunkákról. Várom a válaszát, azzal a kéréssel, hogy egyúttal írásban is szíveskedjék nekem majd eljuttatni. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Átadom a szót. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Rögtön elöljáróban szeretném elmondani, hogy külön önálló, új közmunkatörvényt minisztériumunk nem tervez a közeljövőben készíteni, a világkiállí tás előtt sem. Egész egyszerűen azért nem, mert megítélésünk szerint önmagában egy új törvény alkotása erről a kérdéskörről a mai társadalmigazdasági viszonyok között aligha oldaná meg a problémát. Különösen azért sem, mert a munkavégzés mint a munkanélkü liség kezelésének egyik aktív eszköze ez idő tájt sem idegen foglalkoztatáspolitikánktól, hiszen ha megnézzük a foglalkoztatási törvényünket, abból egyértelműen kiderül, hogy a közhasznú munkavégzés végül is nem egyéb, mint konkrét munkavégzés olyan közérd ekű célok érdekében, amelyekre akár tömegesen mozgósítható lenne, lehetne a munkanélküliréteg. Kétségtelen, és önnek abban tökéletesen igaza van, amikor a kérdésben elhatárolta a közmunkát a közhasznú munkavégzéstől, hogy nem teljesen ugyanarról a fogalom ról van szó. Azonban meggyőződésem, hogy az a közhasznú munka, amely a foglalkoztatási törvényünkben benne foglaltatik, sokkal nagyobb lehetőségeket hordoz magában ez idő tájt is, mint amennyire az kihasználásra került. Hogy miért nem került kihasználásra olyan mértékben, ahogy lehetett volna, ebben nyilvánvalóan jelentős szerepük van az önkormányzatoknak, hiszen a közhasznú munkavégzés akkor kezdődik, amikor az önkormányzat megjeleníti ebbéli szándékát, ebbéli akaratát, és megjelöli azt a közérdekű közhasz nú munkát, amit el kíván a munkanélküliekkel végeztetni. Ennek tehát törvényes lehetősége jelenleg is adott. Olyannyira, hogy azoknál a közhasznú munkásoknál, akiket erre a célra foglalkoztat az önkormányzat, a munkabér és a munkabérhez kapcsolódó járuléko s kötelezettségek 70%át a foglalkoztatási alap átvállalja, tehát erősen érdekelt is az önkormányzat abban, hogy ezt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközt minél nagyobb mértékben és minél nagyobb számú munkanélkülire alkalmazzuk, alkalmazhassuk. A munka végzéssel kapcsolatban akkor, amikor elismerjük, és én magam is hangsúlyozni szeretném a munkavégzést mint lényeges kivezető utat a munkanélküliségből, ugyanakkor sohasem
