Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 23. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SÁNDORFI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PERJÉS GÁBOR, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
535 Tisztelt képviselőtársaim! Biztonságunk két pilléréről már beszéltem. Szilárd meggyőződésem, nemzetünk akkor érezheti viszonylag vé dettnek magát, ha a harmadik tartóoszlop: az ország védelmi képessége szilárd alapon nyugszik, vagyis a gazdaság stabil, a társadalom nyitott, a hadseregnek csupán önvédelmi feladatai vannak, az ország korrekt együttműködésben él szomszédaival és az európa i országokkal. A hadseregünk fejlesztése és diszlokációja nem kelthet bizalmatlanságot senkiben. Sokan állítják, a költségvetési vita során is felbukkant, hogy Magyarországnak nincs szüksége katonaságra. A helsinki megállapodás leszögezi, hogy a jelen geop olitikai viszonyok között az országok biztonságának része az optimális, védelmi jellegű katonai erő. 1947ben SzentGyörgyi Albert, a Nemzetgyűlés költségvetési vitájában szintén a honvédelmi költségvetés tudományokra való fordítását kérte. Idézem: "Az út a boldogság, a békesség felé nem a fegyverkezés, a kollektív gyilkosság eszközeinek szaporítása, hanem a kultúra, a jóakarat és megértés." A gondolattal csak egyetérteni lehet, hiszen Széchenyi katonaként is hasonló elveket vallott: az ember nem azért él, hogy pusztítson, hanem hogy munkáljon, alkosson, teremtsen. Az idézetek jelenleg általános érvényűek, de történelmi viszonyainkra, Magyarországra nem alkalmazhatók igazolásul a teljes leszerelésre. Jelen helyzetben még nem szerelhetünk le, olyan fegyveres erőt kell fenntartanunk, a Magyar Honvédséget, amely nem terheli túl az átalakuló gazdaságunkat, mert gazdaságunk stabilitása biztonságunk alapja, és amelynek hadrafoghatóságát és működőképességét a költségvetés teljes mértékűen biztosítja. Az elmondottak szellemében az 5972es számon benyújtott határozati javaslat egyértelműen fogalmaz; "honvédelmi politikánk védelmi jellegű, nincs előre kialakult ellenségképünk, s a fegyveres erőket az országvédelem legvégső eszközének tekintjük". Az egységes egészet képe ző honvédelmi alapelvek lényeges eleme, hogy hazánk biztonságát és védelmét önállóan, de multilaterális keretekben, nem a szomszédos államok ellenében, hanem az országot illető agresszió és más fenyegetések elhárítására kell megszervezni és biztosítani. En nek gyakorlata során a konkrét biztonsági és védelmi helyzetben kell az együttműködés, a visszatartás és védelem alapelveit alkalmazni. Ezt az utat kell véleményem szerint nekünk is követni az országunk biztonságával és védelmével összefüggő tevékenységünk során. Tisztelt képviselőtársaim! A másik általam fontosnak tartott, hangsúlyozott szempont a potenciális veszélyeztetettségünkkel és az erre épülő honvédelmi stratégiánkkal kapcsolatos. A határozattervezet objektíven és kellő előrelátással tárgyalja a Ma gyar Köztársaság biztonságát veszélyeztető külső tényezőket, az ország potenciális fenyegetettséget jelentő körülményeit, ahol a belső átalakuló helyzetünk befolyásoló tényezőt jelent. Hazánk biztonságára és védelmére tehát külső és belső körülmények s fel tételek együttese, mint biztonsági és védelmi feltételrendszer hat, de a külső tényezők geostratégiai helyzetünkből, s az ebből adódó nagyságrendünk miatt egy akut válsághelyzetben döntő hatásúak lehetnek. A tervezet honvédelmi politikai stratégiát tárgyal ó része meghatározza az elégséges védelem koncepcióját. Számunkra az elégséges védelem koncepciójának csak az a felfogása lehetséges, amely szerint országunk csak a hozzánk hasonló nagyságú államokkal összevetve képes biztosítani a védelmi funkciót. A Magy ar Honvédség helyzetét, állapotát, mindenki ismeri, és most, tisztelt képviselőtársaim, a honvédelmi alapelvek alapján a vele szemben támasztott követelményeket is megismerhették. Természetesen a honvédség védelmi képességeit, valamint a vele szemben támas ztott katonai védelmi követelményeket összhangba kell hozni. Ezt szolgálják a honvédelmi alapelvek haderőfejlesztési célkitűzései, amelynek valóra váltása gazdasági lehetőségeink függvénye.
