Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - Az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott 1993. évi költségvetési keret felosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
512 MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézésü ket kérem, de nincs módomban elállni a késői időre való tekintettel, mert nem lehet tudni, hogy a legközelebbi napon, amikor ez a téma előkerül, itt leszneke, és nem szeretném, hogyha Kálmán Attila államtitkár úr kérdései válasz nélkül maradnánk. Ezért né gy megjegyzésre kívánok reflektálni. Az első az, hogy az államtitkár úr hosszas fejtegetésekbe bocsátkozott az egyházak hívei közötti arányokkal kapcsolatosan, hogy ezeket mikor és milyen módon számították, illetve hogyan lehetne kiszámítani. Én ezzel kapc solatosan mindössze egyetlen tényt szeretnék leszögezni, hogy semmiféle arány nem pótolhatja a polgárok szabad döntési jogosultságát, és ez az, amit újra szeretnék hangsúlyozni, hogy mi azt szeretnénk, hogy a polgárok szabadon döntsenek. Az, hogy valakit f eltüntetnek valamelyik egyház hívei között, még nem jelenti azt, hogyha a kérdést úgy tennék fel neki, hogy kívánjae anyagilag támogatni, akkor azt meg is tenné, tehát ez az egyik észrevételem. Mindenesetre abban bizonyosak vagyunk - és ezzel Giczy képvis előtársamnak is válaszolunk , hogy egy ilyen szisztémában pontosan a történelmileg gyökeret eresztett egyházak járhatnának jól, tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan az ő társadalmi bázisuk a leginkább megalapozott és a leginkább szilárd Magyarországon. És itt utalni szeretnék arra, hogy Olaszországban hosszas vita előzte meg egy ilyen szisztémának a bevezetését, és ott is az egyházi életben a legfajsúlyosabb szerepet játszó katolikus egyház hozzájárult ennek a rendszernek a bevezetéséhez, és már az első év ben másfélszer akkora pénzösszeghez jutott hozzá, mint amihez közvetlenül a költségvetésből jutott volna. A második megjegyzésem Kálmán Attila államtitkár úr felé az, hogy kérdezte, miért tekintjük az SZDSZ ötletének ezt a rendszert. Tisztelt államtitkár ú r, itt Magyarországon azért tekintjük annak, mert az SZDSZ terjesztette elő, ennek ilyen egyszerű prózai okai vannak, de megígérem az Államtitkár Úrnak, hogy soha többé a szerzői jogot nem fogjuk hangoztatni, ha ez a rendszer megvalósul, és elfelejtjük az egyházak meg a társadalom érdekében. A következő megjegyzésem az 50%ra vonatkozik, hogy miért fáj nekem az 50%, valahogy így hangzott a kérdés. Nekem nem fáj az 50%os költségvetési növekedés az előző évhez képest, és az sem fájna, ha a társadalom megkapn á a döntési jogot, és ennél még nagyobb összeget juttatna az egyházaknak. Mindössze tényként jegyeztem meg, hogy feltehetően a többi költségvetési tétel növekedési üteméhez képest ez a kiemelkedő növekedési ütem annak a következménye, hogy a folyamatosan v isszakapott ingatlanok plusz pénzösszegek mozgósítását kívánják meg. Csak néhány összehasonlító adatot szeretnék mondani más költségvetési tételekről, hogy hova is helyezzük. Például a bíróságok a Magyar Köztársaságban 7,5 milliárdos költségvetéssel dolgoz nak, ehhez képest az egyházak támogatása ebben az évben, ha a 3 milliárdos kárpótlási összeget ideveszem, amit ugyan az önkormányzatok kapnak, viszont az ingatlant az egyházak kapják ennek ellenértékeként, körülbelül 7 milliárdot tesz ki, tehát körülbelül bírósági kategóriába, súlyba esnek a költségvetési támogatottságot illetően. (19.40) Ezenkívül a szakmai programok támogatásaként kórházhigiéniára és ápolástechnikára 80 millió forintot irányoz elő a költségvetés; intenzív és koraszülöttellátáshoz 50 mil lió forintot irányoz elő a költségvetés, mint szakmai program támogatására; gyógyítómegelőző ellátásra országos szakintézetek vonatkozásában 8,5 milliárdot szán a költségvetés. Tehát ezt a költségvetési összeget ezekkel összefüggésben kell szemlélni. És ú jra hangsúlyozom, ha az állampolgárok szabadon úgy döntenek majd, hogy a nonprofit szervezetek közül az egyházakat részeltetik előnyben, senki egyetlen szót nem fog szólni, hiszen a semleges állam semmiképpen nem azt jelenti, hogy ne legyen győztese az ide ológiai és vallási vitáknak. Ez mindössze azt jelenti, hogy az állam ne avatkozzon be ezekbe a vitákba, hagyja azt a felekre, hagyja ezt a teológusokra, a híveikre, és az állam csak a Büntető Törvénykönyv megsértése vagy a törvények megsértése esetén éljen a beavatkozási lehetőséggel.
