Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH BÉLA (MDF)
6 Nyilvá nvaló ezekből a számokból, hogy egy figyelmetlenség történt, egy 15 oldalas törvénytervezetbe elhelyezett egy mondatot fogadtunk el anélkül, hogy odafigyeltünk volna. Mint mondottam, egy európai szintű törvényi rendelkezés végrehajtásának folyamatát akaszt ottuk meg ezzel a december 30ai döntésünkkel, tisztázni kell minél előbb a kialakult helyzetet, és ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott javaslatunkat kivételes és sürgős eljárással tárgyalják meg. Köszönöm. (Taps.) (15.30) Határozath ozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kérdezem az Országgyűlést, egyetérte az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásával. Most kérem szavazatukat a kivételes eljárás vonatkozásában, mely kétharmados többséget igényel. (Szavazás. - 128 igen , 83 nem, 30 tartózkodás.) Az Országgyűlés többsége állást foglalt a kivételes mellett, de a kétharmadot az állásfoglalás mértéke nem éri el. A környezetvédelmi bizottság kérte a sürgős eljárást is. Most ebben a kérdésben szavazunk. Most kérem állásfoglalá sukat a javaslat sürgős tárgyalásbavétele kérdésében. (Szavazás.) Az Országgyűlés 176 szavazattal, 36 ellenében, 27 tartózkodás mellett a javaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről és sürgős tárgya lásáról ELNÖK (Szabad György) : Horváth Béla képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórum részéről önálló indítványt nyújtott be a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótl ásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 24. §ának módosításáról a 8554es számon. Megkérdezem képviselőtársunkat, kíváne szólni. (Horváth Béla: Igen.) Tessék! Felszólaló: Horváth Béla (MDF) HORVÁTH BÉLA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rö viden szeretném indokolni a törvénymódosításomat, amelyet az 1991. évi XXV. törvényhez nyújtottam be, nevezetesen az 1. számú kárpótlási törvényhez. Csak olyan mélységig kívánom indokolni a módosítványomat, hogy a képviselők megérthessék, miért kérem a mód osítást, illetve a sürgős eljárást. Mint tudjuk, a kárpótlási törvény 200 ezer forint kár mértékéig teljes kárpótlást ad, ezen felül egy igen nagy degresszió lép életbe. 1 millió forintos kár esetén a kárpótlás mértéke csak 360 ezer forint. A korábban elfo gadott törvény csak azok esetében teszi lehetővé az 1 millió forint értékig terjedő teljes kárpótlást, akik vállalják, hogy mezőgazdasági vállalkozók lesznek. Részükre a kárrendezési hivatalok - a megyei hivatalok - a kár mértéke és a kárpótlás mértéke köz ötti különbözetet utalvány formájában megtérítik 1 millió forint értékhatárig. Ez az a pont, amely alkotmányjogi szempontból vitatható, ezért adtam be a módosító indítványomat, hogy kiterjesszem ezt a lehetőséget, ne csak azok élhessenek ilyen utalványozás sal, akik mezőgazdasági vállalkozóként kívánnak tevékenykedni, hanem valamennyi vállalkozó. Az alkotmányjogi szempontokon túl az eddigi gazdasági folyamatok is alátámasztják ezt az elképzelést, mert az eddig bejelentett igények alapján látható, hogy az 1. kárpótlási törvény tervezett anyagi kihatása a korábbi 100 milliárd forinttal szemben közel 60 milliárd forint lesz csak. A legfrissebb adatok szerint eddig a kárpótlási hivatalok 460 ezer anyagi, vagyoni kárpótlási kérelmet bíráltak el, s ezeknek az ellen értéke mintegy 2829 milliárd forint értékű kárpótlási jegy, illetve utalvány. Ebből látható, hogy a teljes, a 830 ezer igény körülbelül 60 milliárd forintnyi ellenértéket tesz ki. Tehát az
