Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - Az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott 1993. évi költségvetési keret felosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP)
498 kapcsolatba és olyan függésbe hoznak ezekkel a szervezetekkel, amelyet nem tartanak egészségesnek és helyesnek. Tehát számtalan ilyen híradással találkozhatunk, és a Bváltozat hívei azon az állásponton vo ltak, hogy bizony ezeket a szempontokat mérlegelni kell, és a társadalmi hasznosság vagy a társadalmi megfelelőség szempontjait be kell hozni a Parlament döntésébe és állásfoglalásainkba. A parlamenti bizottság, miután ezeket az érveket pró és kontra megha llgatta, és lefolytattuk ezt a vitát, végül is úgy döntött - nem kívánván igazságot tenni ebben a vitában , hogy egy dologban tudunk konszenzust teremteni, nevezetesen abban, hogy ez a két változat kerüljön a Parlament elé, és e két változatról a tisztelt Ház mondja ki - egyfajta kollektív bölcsességgel - azt, hogy melyiket kívánja támogatni. És a bizottságunk igyekezett mindent megtenni azért, hogy e két változatot megfelelően előkészítve és mindkét oldal érveit felsorakoztatva tárjuk a tisztelt Ház elé, hogy képviselőtársaink dönthessenek ebben az ügyben. Úgyhogy én azt kérem mindenkitől, a tisztelt képviselőtársaktól is, hogy ezt a vitát lefolytatva, legjobb meggyőződésünk szerint, alkotmányos elveinkhez és törvényeinkhez ragaszkodva hozzuk meg azt a dön tést, minél gyorsabban és minél hamarabb, hiszen az egyházak várják ezt a döntést, és működésük szempontjából nagyon fontos és kívánatos lenne, hogy ez minél hamarabb megtörténjen. Köszönöm szépen a szót. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. K övetkezik Giczy György képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. Felszólaló: Dr. Giczy György (KDNP) GICZY GYÖRGY, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy meglehetősen furcsa határozati javaslatot kapott kézhez az Országgyűlés. Olya n különös elnevezésű közösségek neveit olvashatjuk az indítványon, amelyeket képviselőtársaink túlnyomó része név szerint sem ismerhet. Akkor, amikor Fodor Gábor a tisztelt Ház kollektív bölcsességére bízta a határozati javaslatban való döntést, valami oly asmire hivatkozott, aminek nem lehetünk a birtokában. Még a bizottság tagjai sem, hiszen kaptunk ugyan ezektől az egyházaktól és vallási felekezetektől bizonyos bemutatkozó leveleket, de ezek meglehetősen szűkszavúan beszéltek ezekről a szerveződő közösség ekről. (18.30) Olyan is akadt, amely arra szorítkozott, hogy a világban eleddig ismeretlen egyház születését, azt ugyanis, hogy Budapesten ennek az egyháznak a feje megszületett, közölje a bizottsággal, és azt a tényt is, hogy az elmúlt év utolsó napján ez a tény bejegyeztetett. Az iránt természetesen nincs vita, a független magyar bíróságok dolga, hogy kit jegyeznek be és kit nem. Viszont az Országgyűlésé a feladat, hogy kinek adjon a költségvetésből és kinek nem. Ez két teljesen különálló kérdés, amit nem lehet összekeverni, és mintha ezt az utóbbi jogot - már hogy ne adjon - a bizottsági önálló indítvány mintha elfelejtené. Habár a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy a bejegyzésről döntő vagy a bejegyzést végző bíróság a vallási tartalmat vizsgálja. Ahogy a legutóbbi alkotmánybírósági határozat indoklásában is a vallásszabadsághoz és az emberi méltósághoz való jog kapcsán olvassuk a kijelentést, hogy az állam ugyanis nem ítélkezhet vallásos hi t vagy lelkiismereti meggyőződés igazságtartalmáról. Hangsúlyozom, nem is ezt szeretnénk. Ugyanakkor magában a határozatban, annak is az A pontjában ezt olvassuk: Az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia.
