Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - Az országos betétbiztosítási alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
492 Viszont a magyar hit elkamatoknak az egyik oka a magas forrásadó, mint ismeretes, a bankkamatok után 20%os forrásadó jár. Ez a forrásadó hosszú ideje bírálat tárgyát képezi, a Szabad Demokraták Szövetsége évek óta módosító javaslatokat nyújt be a személyi jövedelemadó törvény javaslatokhoz, hogy csökkentsük a forrásadó mértékét. (18.00) Az utóbbi időben olyan javaslatok is ismeretesekké váltak, amelyek a forrásadót egyáltalán eltörölnék. Én úgy gondolom, hogy ez egy elég problematikus elgondolás.Tehát a forrásadó teljes eltörlése az adórendszer egész felépítését tenné kétségessé. Nem hiszem, hogy a forrásadót teljesen el kellene törölni. De a forrásadót lehetne csökkenteni. Hadd jegyezzem itt meg, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi közigazgatási államtitkára, Kirá ly Péter egyszer azzal védte a forrásadót, hogy természetesen szedünk be forrásadót, éspedig azért szedjük be részben, mert a költségvetés - ma a betétbiztosítási alap, hát ugye a korábbi, még ma is hatályban lévő jogszabályok szerint, amelyek hatályát maj d ez a törvény megszünteti , tehát a költségvetés fizet akkor, ha bizonyos betéteknél a bank nem tud fizetni. Tehát a költségvetés ma a betétbiztosítási alap, és a forrásadó részben betétbiztosítási díjként értelmezhető. Ha ezt az akkori kijelentést elfog adjuk, akkor hogyha most már egy másik betétbiztosítási alap jön létre, és nem a költségvetés az, amelyik a betétbiztosítást adja, akkor azt hiszem, teljesen logikus azt mondani, hogy akkor csökkennie kell a forrásadónak. Csökkennie kell a forrásadónak, me rt a forrásadó korábbi felhasználási céljai közül az egyik most megszűnik, átkerül a betétbiztosítási alapba, és akkor biztosítani lehet azt, hogy ebbe a betétbiztosítási alapba mégis egy jelentősebb pénzforrás kerüljön be, amelyik ha isten ne adj, valóban sor kerül arra, hogy banki fizetésképtelenség folytán ebből az alapból fizetni kell, akkor fog tudni fizetni, és nem fog teljes egészében az adófizetők pénzére hagyatkozni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen . Következik Fekete Gyula képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat két olyan területére szeretném felhívni az önök figyelmét, amely ter ületek törvényi úton történő szabályozása egyértelműen nincs jól megoldva. Módosító indítványokkal igyekeztem ezen javítani, de a bizottsági szavazások során nem nyertem el a szavazatok szükséges hányadát. Tudomásul kellett vennem, hogy a rendszerváltásnak most egy olyan fázisában vagyunk, amikor korábban dicsért, jó példának tartott állapotok megítélése önmaga ellentétébe csapott át, és ugyanezen helyzeteket ma nemkívánatosnak, szükséges rossznak tekintjük. Ilyen például a törvényjavaslatban az állami tula jdon létének a megítélése, vagy a nagybetétesek érdekeinek a védelme. Míg néhány évvel ezelőtt az állami tulajdon volt a tulajdonformák koronája, ma ebben a törvényjavaslatban - a többi tulajdonformához viszonyítva - hátrányosan kezelendő. Míg korábban a t akarékbetétek megfizetését az állam garantálta, ma a "fizessenek a gazdagok" jelszó jegyében az 1 millió forint feletti betétekre a törvényjavaslat nem vonatkozik. 8865/2es szám alatt módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy az alap által n yújtott biztosítás terjedjen ki a tartósan 100%ban állami tulajdonban maradó cégekre. Véleményem szerint a betétbiztosítás költségeit valamennyi pénzintézeti szolgáltatást igénybe vevő vállalkozásra ráterhelik, így áttételesen viselik a biztosítási költsé geket a 100%ban állami tulajdonban maradó cégek is. A versenysemlegesség jegyében kellene, hogy részesedjenek ugyanezen cégek a biztosítás előnyeiből is, ha máskülönben teherviselők. Egy költségvetési szempontra is felhívom az önök figyelmét. Ha a biztosí tás nem vonatkozik az állami tulajdonban maradó cégek betéteire, akkor a költségvetésnek kell az önhibájukon kívül bajba
